|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDA válságstábKránicz Bence
Our
Brand is Crisis – amerikai, 2015. Rendezte: David Gordon Green.
Szereplők: Sandra Bullock, Billy Bob Thornton, Joaquim de Almeida, Zoe Kazan.
Forgalmazó: Warner Home. 107 perc.
A
mérgezett magyar közéletben szinte megnyugtatóan hat az a film, amely érthetően
és szórakoztatóan elmagyarázza, hogy a fősodorbeli politikában manapság nemigen
maradtak elvek, különösen választási időszakban. A kampánystábok politikai
termékeket értékesítenek, legyen szó pártokról, szlogenekről vagy
kormányfőjelöltekről. Eszmékről és világnézetről esetleg a győzelem után lehet
szó, A válságstáb tanúsága szerint
pedig inkább akkor sem.
A
politikai kérdésekben gyakran megnyilvánuló George Clooney produceri műhelyében
fogant film a 2002-es bolíviai választások eseményeiből, illetve a témáról
szóló 2005-ös dokumentumfilmből indul ki, arra húzza rá a több műfajban is
népszerű „utolsó meló” sablonját. Jane Bodine-t (Sandra Bullock), a
visszavonult kampányfőnököt megkeresik a dél-amerikai országból, hogy segítsen
választást nyerni a piacpárti, nyugatbarát jelöltnek. Ahogy az lenni szokott, a
kezdeti idegenkedés után belejön a munkába, mi több, riválisa (Billy Bob
Thornton) mesterkedései miatt idővel már személyes ügyének érzi a megbízást.
A válságstábból nem sokat tudunk meg Bolíviáról, és politikai szatíraként is
jobban működne a film, ha a végjátékban a hősnő cinizmusát nem győzné le
mindaddig szunnyadó erkölcsi meggyőződése. A színészi gárda ugyanakkor
elsőrangú, különösen a portugál Joaquim de Almeida (Desperado, 24)
emlékezetes ravasz elnökjelöltként. David Gordon Green rendezőt pedig
munkatempója és stiláris sokszínűsége miatt is az új Steven Soderberghként
emlegethetjük: az utóbbi három évben négy nagyjátékfilmet – független
művészfilmet és hollywoodi bérmunkát egyaránt – készített, sorozatepizódokról
nem is beszélve.
Extrák:
Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 21 átlag: 6.38 |
|
|
|
|