|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziA dzsungel könyveKránicz Bence
The Jungle Book – amerikai, 2016.
Rendezte: Jon Favreau. Írta: Rudyard Kipling regényéből Justin Marks. Kép: Bill
Pope. Zene: John Debney. Szereplők: Neel Sethi (Maugli). Gyártó: Walt Disney
Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.
Rudyard Kipling 1894-ben
kiadott dzsungelnovellái Korda Zoltán adaptációiban hódították meg a mozivásznakat:
a fiatalabb Korda testvér részt vett az 1937-es Elefántfiú rendezői munkálataiban is, öt évvel később pedig már A dzsungel könyve címen készített
hollywoodi filmváltozatot. Ahogy a ‘42-es Korda-film, úgy a máig népszerű
Disney-verzió is a Maugli testvérei
című elbeszélést emelte ki a kötetből, amelyben a farkasok nevelte kisfiú
állatbarátai segítségével legyőzi a dzsungel békés népét terrorizáló tigrist,
Sir Kánt.
Jon Favreau (Vasember) idei rendezése inkább a
klasszikus rajzfilm adaptációja, mint Kiplingé. Az örökzöld slágerek dallamai,
illetve a komikus és thrillerbe hajló jelenetek váltakozása egyaránt az egész
családot célzó, ám Kipling elbeszélésének egy-egy kíméletlenebb epizódját is
megtartó Disney-mozit idézik. Ez a stratégia azzal jár, hogy a film inkább
részleteiben hatásos: Balu medve jópofa bemutatkozása vagy a menekülés Lajcsi
király majmai elől egyaránt remek szekvenciák, a road movie-szerkezetben
azonban gyengül a központi konfliktus, nem kerülnek igazán magasra a tétek.
Amíg Kipling könyve
egyszerre volt érthető a gyarmati sorban tartott Indiához címzett ódaként és
olcsó egzotikumot kínáló gyerekmeseként, addig Favreau munkájának legfőbb
érdeme, hogy felvonultatja a digitális képalkotás legújabb eredményeit – az új Majmok bolygója-filmekben és a Pi életében kikísérletezett technikával
Balu és Bagira minden korábbinál élethűbb mimikát és bundát kaphattak. Ám a
film semmit nem kezd azzal az ellentmondással, hogy a legmodernebb számítógépes
effektusokkal ébreszt nosztalgiát az ősi, romlatlan természet idillje iránt. Az
ember hozta tűz „vörös virágában” nem nehéz a komputeranimáció mesterséges
csodájára ismerni, márpedig így a tanulság is óhatatlanul hamisnak tűnik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 15 átlag: 4.8 |
|
|
|
|