KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mestergyilkos: Feltámadás

Sepsi László

Mechanic: Resurrection – amerikai, 2016. Rendező: Dennis Gansel. Írta: Philip Shelby, Tony Mosher és Rachel Long. Kép: Daniel Gottschalk. Zene: Mark Isham. Szereplők: Jason Statham (Bishop), Tommy Lee Jones (Adams), Jessica Alba (Gina), Michelle Yeoh (Mae). Gyártó: Chartoff-Winkler Productions / Davis Films / Millennium Films. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 99 perc.

 

A „jobb lett volna békén hagyni” nem csupán visszavonult bérgyilkosok, de a félgőzzel élesztgetett franchise-ok esetében is fájdalmas utólagos tanulság. A szűk negyven évvel a Bronson-Winner páros eredetije után reaktivált Mestergyilkos 2011-ben sem apellált többre, minthogy egyszeri tétel legyen az új évszázad Bruce Williseként pozícionált Jason Statham életművében, az idei folytatás viszont épp arról feledkezik meg, hogy a kivitelezés cizelláltsága hogyan teheti izgalmassá a milliószor látott rutinfeladatokat is.

Miközben a Németországból teljesen fölöslegesen Hollywoodba importált Dennis Gansel (A hullám, Napola) bérrendezése alatt Statham mestergyilkosa (ugyancsak fölöslegesen) körbeutazza a földgolyót, hogy végrehajtsa a Válogatott gyilkosokból ismerős „három balesetnek álcázott gyilkosságot” , a film mindvégig tanácstalanul billeg műfajparódia és az érdektelenségtől terhes ujjgyakorlat között. Bár A mestergyilkos: Feltámadás hősei rendre kitalálják a soron következő fordulatokat és ezt el is árulják a mellettük állóknak, illetve várva várt óriáscápás projektjét (Meg) előrevetítve Statham egy ponton vásárol egy tubus cápariasztó krémet, a végeredmény Tommy Lee Jones pár perces ripacskodásán kívül sajnos mégsem fordul át önfeledt mókázásba. Ennek hiányában marad az eldönthetetlen stílusértékű (vicc vagy komoly) jelenetek sora és legalább másfél valóban ötletes bérgyilkosság, ami egy creative killekre felhúzott alműfaj esetében igen szegényes mérleg. Talán nem is véletlen, hogy a záróképen Jones extravagáns fegyverkereskedője afféle költői váteszként inkább megnyomja a „törlés” gombot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12922