|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDBatman: Gyilkos tréfaKránicz Bence
Batman:
The Killing Joke – amerikai, 2016. Rendezte: Sam Liu. Forgalmazó:
Warner Home. 76 perc.
Személyes
beszámolókból szerezhetünk tudomást arról, hogyan dolgozták fel a mit sem sejtő
gyerekek 1990 januárjában az első magyar nyelvű Batman-képregényfüzet
okozta sokkot. A magyar kiadó ugyanis A
gyilkos tréfával indított, vagyis egy átlagos Batman-sztori helyett rögtön
az egyik legbotrányosabb, rendhagyó történetet választotta.
Alan
Moore író korábban a V mint vérbosszúban
és a Watchmen – Az őrzőkben kezdte ki
az álarcos igazságosztók mítoszát, elmekórtani esetekként ábrázolva hőseit, ám
Batmannel még messzebbre ment. Az az aljasság, amit a hős ősellensége, Joker
művel A gyilkos tréfában, bármilyen
fikcióban durva lenne, a fiataloknak szóló szuperhőstörténetek között pedig
jóformán azóta is párját ritkítja. Hogy megpróbálja az őrületbe kergetni Batman
szövetségesét, Gordon felügyelőt, Joker megnyomorítja, meztelenre vetkőzteti és
feltehetően meg is erőszakolja Gordon lányát. Az aktusról fotókat készít, majd
végignézeti azokat a foglyul ejtett rendőrrel, míg végül maga Batman is
kétségbe vonja, hogy van értelme az igazságért küzdeni, ha a Jokerhez hasonló
őrültek újra és újra szabadlábra kerülhetnek.
Az
idei rajzfilm-adaptáció precízen rekonstruálja Joker gaztetteit, vállalva a
magas korhatárbesorolást, ám a képregény lélektani hatását képtelen visszaadni.
Ennek elsősorban a Brian Bolland szürreálisba hajló rajzait leegyszerűsítő és
elszürkítő képi világ az oka, másrészt egy dramaturgiai baklövés. Az alkotók
ugyanis új történetszálat írtak Barbara Gordonnak, hogy közelebb hozzák őt a
nézőkhöz, a film első harmadában tehát Joker fel sem bukkan. A
képregénytörténet egyik legbrutálisabb sztorija elé ékelve azonban bármilyen
konfliktus súlytalan marad, a váltás pedig zavarbaejtő: mintha két külön filmet
látnánk. Eközben Batman szinte mellékszereplővé fokozódik le. Így a kegyetlen finálénak
sincs igazi ereje, amelyben a szuperhős ráeszmél, milyen meddő és abszurd is
voltaképpen a ténykedése.
Extrák: a következő DC-animáció reklámja.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 7 átlag: 6.43 |
|
|
|
|