|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziAz állam Fritz Bauer ellenForgács Nóra Kinga
Der Staat gegen
Fritz Bauer –
német, 2015. Rendezte: Lars Kraume. Írta: Olivier Guez
és Lars Kraume. Kép: Jens Harant. Zene: Christoph Kaiser és Julian Maas. Szereplők: Burghart Klaußner (Bauer),
Ronald Zehrfeld (Angermann), Rüdiger Klink (Mahler), Jörg Schüttauf (Gebhardt).
Gyártó: Zero One Film / Terz Film. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 105 perc.
A helyszín a második világháború utáni Németország. Fritz Bauer
hesseni főállamügyész feladata a rejtőzködő háborús bűnösök felkutatása. Bauer
információt kap egy igazi fenevad, Adolf Eichmann tartózkodási helyéről. A cél,
hogy Németországban helyezze vád alá. Pontosan tudjuk (Hannah Arendt, Az Eichmann Show), hogy Eichmann pere nem német
bíróság előtt zajlott. Mitől ennyire feszült és izgalmas ez a film, ha ismerjük
a sztori végét?
Az állam Fritz Bauer
ellen ráérősen és stílusosan meséli el az Eichmann utáni vadászat,
valamint két férfi, a főállamügyész és Karl Angermann, az ügyön dolgozó fiatal
ügyész barátságának, szakmai-emberi szövetségének történetét. A sztori egy
olyan korszakban játszódik, amikor homoszexuálisnak lenni nagyobb bűn volt,
mint az államapparátusban megbújó nácinak, amikor titkosszolgálatok
pozícióharcban álltak szörnyetegek felhajtása ügyében, és mi sem volt könnyebb,
mint valakire rásütni, hogy hazaáruló. Bauer és Angermann szívbemarkoló
empátiával, tűpontosan kidolgozott antihősök. A rejtve tovább élő ideológiai,
hatalmi és gazdasági érdekszövevénnyel küzdenek, nem pedig egyes emberekkel. E
küzdelem szükségszerűségének a felismerése Lars Kraume filmjének a tétje. Így
járul hozzá ahhoz a folyamathoz, amit németül Vergangen heitsbewälti gungnak
neveznek. Ez nem pusztán személyes szembenézés. Minden új demokráciának
tisztában kell lennie a saját nem demokratikus előzményeivel, és hogy ezek
hogyan élnek tovább személyekben vagy személyes beállítódásokban, eszmékben,
jogalkotásban vagy joggyakorlásban. Az
állam Fritz Bauer ellen nagyon ütős koktél
az életrajzi film, a történelmi dráma, a kémmozi és főként a politikai thriller
hozzávalóiból keverve. Lassan és könyörtelenül, mégis elegánsan húz be, hogy
végül kijózanítson örökre.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 7 |
|
|
|
|