|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/december
|
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára
• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziBezárvaSepsi László
Shut In – amerikai-kanadai-francia, 2016. Rendezte: Farren Blackburn. Írta:
Christina Hodson. Kép: Yves Bélanger. Zene: Szereplők: Naomi Watts (Mary),
Crystal Balint (Grace), Ellen David (Joan), Alex Braunstein (Aaron). Gyártó:
Transfilm / EuropaCorp / Lava Bear Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 90 perc.
Az egyedülálló anyák a
horrorfilm hőstípusainak különösen veszélyeztetett csoportjába tartoznak. Ha
éppen nem valami soviniszta szatír (vagy akár maga az ördög) szagolja ki, hogy
nincs férfi a háznál, még akkor is szembe kell nézniük a családjuk
maradványaiban (általában egyke gyermek) megtestesülő múltbéli trauma
pszichológiai veszedelmeivel. A tematika klasszikusának számító Ördögűzőben nem volt kérdés, hogy Chris
MacNeil csak az egyház (és a patriarchátus) derék férfijaival szövetkezve
veheti fel a harcot a Gonosszal; ezzel szemben a Bezárva hősnőjének tortúrája elsősorban a függetlenedésért zajló
küzdelem, hiába lábatlankodik körülötte egy apapótlék pszichiáter és egy jó
partinak tűnő kérő.
A The Babadookhoz hasonlóan itt is egy halálos kimenetelű autóbaleset
kezdőpont, amely után az egyre labilisabb elmeállapotú özvegy félreeső házikójukban
magára marad mozgásképtelen mostohafiával, de a többértelmű klausztrofób téboly
színrevitele helyett a Bezárva inkább
az egyszerűbb megoldások felé húz, idővel lazítva a szívszorító anyaportrén,
végül pedig menthetetlenül átadva a teret a fantáziátlan kergetőzésnek. Bár a
külvilágtól elzárt otthonban zajló csiki-csukival Farren Blackburn filmje
megfeneklik az ezerszer látott ijesztgetések szintjén, a pubertáskori
gyereknevelés kínjainak felidézésével olykor mégis szert tesz némi egyediségre.
A bezárva/kizárva érzelmi elidegenedésre utaló szójátékától az „egész nap a gép
előtt ül” tapasztalatának morbid újragondolásáig a Bezárva könnyedén kiteszi az egyenlőségjelet a kamaszkori
szülő-gyerek konfliktusok és a szűk térben játszódó horror közé: hiszen
mindkettő azzal kezdődik: „mintha egy idegen lenne a házamban”.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 4 átlag: 5 |
 |
|
|
|
