|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziÜdvözöljük Norvégiában!Baski Sándor
Welcome to Norway –
norvég, 2016. Rendezte és írta: Rune Denstad Langlo. Kép: Phillip Ogaard. Zene:
Ola Kvernberg. Szereplők: Anders Baasmo Christiansen (Primus), Slimane Dazi
(Zoran), Nini Bakke Kristiansen (Oda), Marianne Meløy (Heidi). Gyártó: Motlys.
Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 90
perc.
A hazájukat önként vagy
kényszerből elhagyók megpróbáltatásainál kevés aktuálisabb téma létezik, a
jelenlegi menekültválságnak köszönhetően már lassan külön alműfajról is
beszélhetünk. Az európai gyártású, a jelenségre dicséretes gyorsasággal reagáló
menekültfilmeket, legyenek azok fikciósak (Az
állampolgár, Mediterráneum) vagy dokumentaristák (Tűz a tengeren), a hangvétel komolysága többnyire összeköti. A
Titanic Filmfesztiválon az Északkal
pár éve fődíjat nyert Rune Denstad Langlo más stratégiát választott. Az Üdvözöljük Norvégiában nem vegytiszta
vígjáték, de a könnycsatornák megdolgozása helyett humorral és iróniával
próbálja oldani a feszültséget – többnyire sikerrel. Főszereplője egy középkorú
férfi, aki a busás állami dotáció reményében elszállásol 50 menekültet a család
lerobbant hoteljében.
A hivatalos szinopszis
szerint Primus „az átlagembernél kicsit rasszistább”, de ez a kijelentés
legfeljebb a norvég mércéhez képest állja meg a helyét. A férfit a humanista
hevület helyett valóban csak a profit mozgatja – legalábbis a történet elején
–, előítéleteit azonban nem a rosszindulat, hanem a tudatlanság táplálja –
ennyiben tökéletesen testesíti meg a közt. Ellenpontként az egyik jövevénnyel
összebarátkozó, nyitott gondolkodású lánya szolgál, míg felesége egy harmadik
típust testesít meg: azt, aki elméletben emberséges, de nem akar személyes
kapcsolatba –vagy akár csak egy légtérbe kerülni – az idegenekkel. Langlo
igyekszik bemutatni a menekültsorsok sokféleségét, a kulturális és vallási
különbségekből adódó feszültségeket, dramedyként ugyanakkor nem tud, vagy nem
is akar túlságosan mélyre hatolni. Sok migránsfilmhez hasonlóan az Üdvözöljük Norvégiában is arra használja
fel a témáját, hogy egy külső perspektívát adjon a (hazai) néző számára, vagyis
– akarva, akaratlanul – az önismeret eszközéül szolgáljon.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 4.67 |
|
|
|
|