|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDA Sötét Igazság LigájaSepsi László
Wonder Woman – amerikai, 2017.
Rendezte: Jay Oliva. Forgalmazó: Warner Home Video. 73 perc.
A DC-Warner konglomerátum
elkezdte hadrendbe állítani egységeit, hogy megtisztítsák a terepet a novemberi
nagy durranásnak szánt Igazság Ligája
előtt. Ebben az animációs részlegnek is megvan a maga szerény szerepe, de a
DC-képregények okkult vonulatából összeállt Sötét
Igazság Ligája a cím és a nyitány cameói ellenére legalább valamelyest
törekszik a nagy testvértől függetlenül is értékelhető világ megteremtésére. Ezen
vállalásában a legfontosabb fegyvertény a horror műfaji elemeinek és a
szuperhőstörténetek jellegzetességeinek vegyítése: bár a két hagyomány nem áll
távol egymástól (lásd Batman gótikus gyökereit), az ezredforduló után készült
mozgóképes feldolgozások csínján bántak a rémfilmes kitérőkkel. A Sötét Igazság Ligájának
erőszakábrázolása emiatt messze intimebb, mint a szuperhőssztoriktól megszokott
attraktív bunyók, a felütésben a pokoli látomásoktól megtébolyodó átlagemberek
tragikus rémtettei jóval közelebb állnak az Alan Grant-féle Batman-képregények és a Hellblazer nagyvárosi pusztulatához,
mint a jelenkor blockbustereinek esztétikusan leomló fém-üveg felhőkarcolóihoz.
John Constantine reflektorfénybe emelése kellemesen kiábrándult alaphangulattal
javítja fel a sztorit, de hiába szorul a karakter karizmája mögött
statisztaszerepbe a mágikus kommandó többi tagja, A Sötét Igazság Ligája bő hetven percében mérsékelten meggyőző
eredménnyel feszül egymásnak a két műfaji hatásmechanizmus. Míg a kórházi
vécékből feltörő fekáliaszörny ellen vívott csata pazar elegye a gigantomán
heroizmusnak és a horror perverzióinak, addig a zárlat városrombolása lila
erőterekkel és energialabdacsokkal már a visszazuhanást jelzi a multiplexekben
is egyre unalmasabb paradigmához. A Sötét
Igazság Ligájának bizarr túlzásai és a világát belengő gótikus fatalizmus
épp annyira elég, hogy ne fúljon teljes érdektelenségbe – a Batman Superman ellen és az Öngyilkos osztag után itt is úgy tűnik,
egyelőre az excesszus az egyetlen plusz, amit a DC filmjei fel tudnak mutatni a
konkurenciával szemben.
Extrák: Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 7.75 |
|
|
|
|