|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziHatáridős esküvőAlföldi Nóra
(Laavor et hakir) –
izraeli, 2016. Rendezte és írta: Rama Burshtein. Kép: Amit Yasour. Zene: Roy
Edri. Szereplők: Noa Koler (Michal), Ronny Merhavi
(Feggie), Oz Zehavi (Yos), Irit Sheleg (Michal anyja). Gyártó: Avi Chai.
Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos.
110 perc.
Rama Burshtein az egyik
legizgalmasabb alkotó a kortárs indie-mozi közegében; mert nem elég, hogy ő az
első ultra-ortodox zsidó nő, aki szélesebb közönségnek csinál filmeket, de
képes saját zárt, konzervatív erkölcsű közegének nüanszait és rituáléit
általános emberi problémák megrajzolásának szolgálatába állítani, anélkül, hogy
haszid-szafarivá zsugorítaná filmjeinek miliőjét.
Burshtein első
nagyjátékfilmje még ortodox szokásjogokon keresztül boncolgatta a család /
közösség és egyén viszonyát, míg második egészestés darabja a Határidős esküvő egy harmincas szingli
férjkeresési vircsaftját meséli el. Miután Michal vőlegénye az eljegyzés után
kihátrál a hőn áhított frigyből, a tüzes természetű lány némileg pragmatikusan
úgy dönt, hogy mégsem mondja le a szertartást, tekintettel arra, hogy a
képletből csak egyetlen komponens, a vőlegény hiányzik. Michal tehát elszánt
keresésbe kezd; egyik (vak)randevú jön a másik után, a tanulságos
beszélgetések, ismerkedések közepette a főhősnő egyre közelebb kerül önmagához.
A Határidős esküvő szerencsére
eltekint műfajtársai ordenáré tipizálási szokásaitól, finom karakterrajzokon
izgalmas dialógokon keresztül fixírozza főszereplője lelkének tusáit. Nyers,
manírmentes darab, csók és a rózsaszín köd nélkül mesél a férfi-női kapcsolat
bonyodalmairól, ráadásul senkit nem hoz méltatlan helyzetbe, egyik nemet sem
alázza porig, mély empátiával és szeretettel fordul mindenki felé. Ennyi bőven
elég ahhoz, hogy a feszültség a film végéig kitartson: a befutó vőlegény bárki
lehet, vagy éppen a női függetlenség jegyében senki nem jelenik meg a hüppe
alatt. Burshtein felismerte, hogy a 19. századi erkölcsök mennyire a javát
szolgálják egy ilyen történetnek, forradalmi hangvétele csupán annyi, hogy
képes úgy szórakoztatni, hogy története az emberi szívre, alapvető vágyakra
koncentrál.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 6 átlag: 6.83 |
|
|
|
|