|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégVolt egyszer egy gyilkosságTurcsányi Sándor
Lédererné, Lédererné, mi van a bőröndben? Vígjáték.
Mint a filmeken: két idegen a vonaton. Két idegen utazik a vonaton: mint a viccekben. Az egyik idegen szép. Szemben velük idős úr, akár Hitchcock is lehetne. A bőrönd a polcon, jön az alagút. A vígjáték nem pontos megjelölés, inkább vicces mozit láthatunk. Az első osztályon másodosztályú amerikai komikusok harmadosztályú vicceket sütnek el egy fapados euro-hakni állomásai között. Róma, Monte Carlo és kishíján Madrid.
Az alagút után nagy meglepetés: a bőrönd még mindig a polcon van. Merő tévedésből egy másikat dobtak ki a vonatból. Hát nem ismerős? A kisujjból kirázott gegek (anatómiai tájékozatlanság: sokkal inkább a könyökünkön kijövő) folyamatos ismételgetésével vél megfelelni a film a paródia műfajának. Mindezenközben – minő szégyen! – a kritikus is föl-fölkacag. A több hülyeség mindig szórakoztató, még akkor is, ha az önérzetes alkotó öniróniának akarja eladni.
A nagy fellépés a Grand Casinóban van. Kívülről kicsi ibusz (a tájkép a Forma 1 versenyek hátterét idézi), belül a dús nyeremény. Az amerikaiak mindig, mindig nyernek. Dől a lé (a szirup). A film befejezése Agatha Christie-re utal, a franciás felügyelő összeboronálja a szerelmeseket. Minden szereplő megtalálja a maga párját. Páratlan megoldás: akinek még nő sem jutott, az a gyilkos.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1210 átlag: 5.48 |
|
|
|
|