|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA muskétásMátyás Péter
A XVII. századi Franciaország önállóságát spanyol és angol invázió fenyegette. Richelieu bíboros magánhadsereget szervezett, ezért a király, XIII. Lajos muskétásai kegyvesztetté lettek. A fiatal D’Artagnan Párizsba érkezvén beáll a testőrségbe, leleplezi a cselszövéseket, végül társai segítségével megmenti a királyságot és a királynő életét. Dumas regénytrilógiája közkincs, generációk fedezik fel és olvassák újra. Az avatatlan alkimista kezében azonban az arany is csak értéktelen fémmé, pontosabban celluloid tekerccsé válik.
A muskétás a hagyományos történelmi kalandfilm és a hongkongi akciófilm összekuszált keveréke. Az irodalmi nyersanyagtól elrugaszkodott cselekmény, az egysíkú karakterek, a bárgyú párbeszédek miatt a történet romokban hever. A veszteségért a cirkuszi manézs akrobatikus elemeivel akarnak kárpótolni minket. Látványos kardvívás a guruló hordók tetején, a mennyezet gerendái között, félkézzel egy kötélen lógva a várfalon, létrafokokon egyensúlyozva. A túlzsúfolt párbajjelenetek szünetében ott van nekünk D’Artagnan, akit a tinilányok kedvence, a tejfölös szájú Justin Chambers alakít. A rendezés ennek a jellegtelen szépfiú kalandjainak rendeli alá a testőröket, háttérbe szorítva ezzel Athos, Porthos és Aramis figuráját. Az uralkodót és környezetét, a hatalmi harcok irányítóit ugyancsak epizodistákká, szürke kórustagokká degradálják ebben az együgyű mesében.
A muskétás a kilencvenes évek infantilizált feldolgozásaihoz (A három testőr vagy A vasálarcos) képest is riasztó színvonalsüllyedés. Csatlakozunk a tiltakozókhoz. Dumas forog a sírjában, hagyatékát az amerikai pénznyelő automaták egyszerűen felzabálták.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 714 átlag: 5.44 |
|
|
|
|