|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégMansfield ParkKis Anna
Jane Austen regényei rendkívül kapósak a filmszakmában, több mint tucatnyi feldolgozás készült belőlük. Nem csoda, hiszen művei remekbeszabott szappanopera forgatókönyvek (a szó lehető legjobb értelmében), amelyek a műfaj rajongóinak minden igényét igényesen elégítik ki, s hozzá még klasszikusan, kosztümösen, kora 19. századi stílusban. A Mansfield Park ugyan nem az írónő remekei közül való, ám ugyanúgy társasági-társadalmi dráma, ahol az obligát morális felvetések mellett leginkább annak lehetünk szemtanúi, hogy jómódú, eladósorban lévő lányok és nősülés előtt álló fiúk, valamint nénikéik és bácsikáik hogyan teázgatnak, táncolnak és lovagolnak, miközben a szegényebb sorból származó, ám lelkiekben, erkölcsben, sziporkában és írói tehetségben messze felettük szárnyaló hősnő különféle megpróbáltatások után elnyeri méltó jutalmát, azaz megadatik neki az igaz szerelem, míg a többieknek korrupt lelkükért cserébe ugyanez sajnos nem megoldható. A rendező leveleket, korai naplójegyzeteket is alapul vesz, így az ő Fanny Price-a még sokkal inkább Austen alteregó, mint az Austen hősnők általában, s karakánabb, modernebb, rebellisebb is eredetijénél. Nem csak főhőse, de dramaturgja, narrátora és persze finom kritikusa is a filmnek, aki illúziómentes (éles)látásmódjával és egészséges iróniájával egy hasonló kívül-belül jelenléttel lengi körül történetét, mint az írónő a sajátjait. Rozema nem újít forradalmit az Austen feldolgozások terén, de mértéktartó, kiegyensúlyozott filmet készít, kellemes és megjegyezhető epizódokkal, ráadásul olyan színészvezetéssel, amely nem csapja agyon az austeni atmoszférát. S hogy az andalító angol társasélet szemléletébe merült néző a társművészetről még véletlenül se feledkezhessék meg, Sir Thomas szerepében maga Harold Pinter tisztel meg bennünket kis számú filmes alakításainak egyikével.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1056 átlag: 5.44 |
|
|
|
|