KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Szilágyi Gábor (1942–2001)

Veress József

 

Filmeket nézett, könyvtárakban kutatott, elméleti stúdiumokat folytatott, tanított, írta a könyveit: ez volt az élete. Számos pályatársától eltérően sosem vállalkozott „aprómunkára”, teljesen átadta magát a filmtudománynak. Szeretett a dolgok mélyére hatolni, a száraz absztrakciót többre becsülte a színes szóvirágoknál, ezért aztán művei többnyire „nehéz olvasmányok”, amelyek jellegzetessége és erénye a súlyos filológiai apparátus, a gazdag ideológiai-társadalmi analízis, a formanyelv, a stílus, a technikai háttér alapos átvilágítása. Több vasat tartott a tűzben, noha főleg kedvelt témaköreiben vizsgálódott. A fotóművészet történetéről szóló összefoglalása alapkönyv, strukturalista-szemiotikai esszéi úttörő jelentőségűek, számos tartalmas publikációja látott napvilágot a magyar film különböző korszakairól és jelenségeiről, így a Tűzkeresztség és az Életjel című tanulmánykötet, sokat tett – fordítóként is – a francia mozgóképi szellemiség hazai népszerűsítése érdekében. Az elsők között barátkozott meg a számítógéppel: filmirodalmunk feldolgozásában csapatával a legkorszerűbb módszereket alkalmazta. A Filmspirál című lap szerkesztőjeként a múlt fehér foltjainak eltüntetésére, ismeretlen dokumentumok feltárására, fontos források közzétételére vállalkozott. Bár hivatalos elismerésben is részesült – legutóbb Balázs Béla-díjat kapott –, sajnálatos, hogy akadémiai doktori értekezését már nem védhette meg. A professzori titulus persze így is megillette.

Öntörvényű ember volt, a maga útját járta, a Magyar Nemzeti Filmarchívum beosztottjaként és vezetőjeként azonban egyaránt példás fegyelmezettséggel tevékenykedett. Törékeny egészségét aláásta gyógyíthatatlan munka-megszállottsága, ám sosem hallottam panaszkodni. Az utolsó pillanatig tette azt, amit meggyőződése szerint tennie kellett. Halála fájdalmas veszteség, de könyvei és tanulmányai megőrzik emlékét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/11 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3488