|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégLovagregényHarmat György
A nem kereskedelmi indíttatású filmkészítők a történelmi témában a társadalmi folyamatok megrajzolásának lehetőségét látják, alkalmat a kutatásra a jelenkori konfliktusok forrásvidékén. A hollywoodi film- és televízióipar számára a történelem: látványos fantáziavilág, kulissza és történetek halmaza. Egymásra épülése, folytonossága nincs, csak kiragadható, érdekes darabjai. A Lovagregény tökéletesen illik e sorba, ám szerencsére távol esik a tendencia abszurd (bár logikus) végpontjától, melyet a Herkules- és Xena-féle szériák képviselnek. Ezek hetet-havat összehordanak, alkotóiknak mindegy, görög vagy római mitológia, bibliai történet, középkori história, egyként belezagyválják kalandsorozatukba.
A Lovagregény jópofa, szemtelen anakronizmusai más tőről fakadnak. Remélhetőleg nem akad a legfőbb célközönség, a tinédzserek között oly oktondi, aki azt képzelné: a XIV. században a lovagi torna nézői a Queen We Will Rock You című számát énekelve várják a viadalt, a kovács meg Nike márkajelet kalapál bele a vértezetbe.
A párbeszédekbe modern elemek szövődnek, a jeleneteknek van sodrásuk, a cselekménynek azonban nincs több, mint két órára elegendő töltése. Ez ugyanis (az eredeti cím szerint) lovagmese, viszont több szeretne lenni: nagyepika, lovagregény (ahogy a magyar cím mondja). Főhősét pedig, az ifjú fegyverhordozót arra hajtja a becsvágy, hogy szerény származása ellenére bajnokká (és nemesemberré) váljék. A címnek egyébként a Canterbury mesék szerzőjéhez, Geoffrey Chaucerhez is van köze, akinek alakját hozzá illő tiszteletlenséggel építették bele a történetbe.
Összességében élvezetes kosztümös Rocky-variációt látunk, s ebben része van a rockzene üdítő használatának éppúgy, mint a legfrissebb ausztrál importsztárnak (Heath Ledger), aki megjelenésében és játékában is tökéletesen alkalmas az ambiciózus apród szerepére.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1347 átlag: 5.53 |
|
|
|
|