|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
David LynchVeszett a világ (Wild at Heart)Koltai Ágnes
Wild at Heart – sokértelmű, nehezen lefordítható cím; Vadszívű, Vadul a szív, Szívében durva. Mind-mind lehetséges címe egy furcsa amerikai regénynek és filmnek. A regényt a nálunk teljesen ismeretten Barry Giftord írta, a filmet az Elefántember és a Kék bársony bizarrságokra éhes alkotója, David Lynch rendezte. Kettejük találkozása talán szükségszerű. Bár homlokegyenest más világban nőttek fel, élményeik, iskoláik és művészi tapasztalataik különbözőek, mégis ugyanannak az Amerikának gyermekei. Gifford mögött komoly irodalmi munkásság, Lynch mögött pedig gazdag művészi próbálkozás áll. Mindketten tobzódnak a kifejezés! formákban (Gifford nemcsak regényeket, novellákat és verseket ír, hanem tanulmányokat is; Lynch nem csupán rendez, dalszövegeket is ír, de igazából a festészet érdekli). Mindketten a művészi szabályok felrúgásával és a komolytalan komolykodással verték fel a posztmodern utáni világ halálos csendjét.
Gifford–Lynch többszólamú címével nem angol nyelvterületen úgy tetszik nehezen birkóznak meg. A tavalyi Cannes-i nagy díjas filmnek a franciák az egyszerűség kedvéért a két főszereplő neve után a Sailor és Lula címet adták, nálunk pedig a meglehetősen döccenős, a regény és a film atmoszférájához alig kapcsolódó Veszett a világ címen forgalmazzák a filmet, s jelentetik meg a regényt. Márpedig a Wild at Heart a vadság, s nem a veszettség regénye, filmje. Méghozzá különös regénye és filmje. Olvastán és láttán szeretjük vagy netán elvetjük, egy biztos: eredetiségét aligha vitathatjuk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1169 átlag: 5.31 |
|
|
|
|