|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaElment egy filmográfusK. K. I.
A film műfajával szinte önkéntelenül társítjuk a reflektorfényt, a nyilvánosságot, az érdekességet. Luttor Márta élete éppen ellenkezőleg, a háttérben, csendben, mindennapi szorgos munkával telt el. Tevékenysége mégis pótolhatatlanul fontos volt a magyar filmélet számára. Filmográfus volt, sok százezer adat gyűjtője, rendszerezője, publikálója. Kevesen ismerik ezt a munkakört, mely idősebb testvérével, a bibliográfiával rokon. Csakhogy itt nem könyvészettel, hanem filmekkel foglalkozik művelője. Egyik műfaj sem lehet meg nélkülük. A sajtó, a rádió, a televízió, a filmtörténeti kutatások, filmklubok, a filmforgalmazás és még sorolhatnánk, mi minden merít ezekből a fontos adatokból. És a sok-sok könyvből, kiadványból, melyekben ezek az adatok rendszereződnek, Luttor Márta neve számos filmográfiai kiadványon szerepelt, hosszú éveken át. Talán furcsán hangzik, de így igaz, szenvedéllyel dolgozott, lazítás nélkül. Külföldön, különféle filmográfus szervezetekben, tanácskozásokon képviselte hazánkat.
A Filmévkönyv eddig megjelent köteteinek egyik szerkesztője, fontos munkatársa volt. A nyomdában lévő nyolcadik kötetben most már gyászkeretben jelenik meg a neve.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1001 átlag: 5.42 |
|
|
|
|