|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégSzombat esti frászHajnal Csilla
Nem sokat kellett törnie a fejét a Szombat esti frász forgatókönyvírójának új ötleten: az amerikai „kertvárosi film” unalomig ismételgetett képeit ódon vígjátéki fordulattal, a felcserélődésből, a „sorok átfedéséből” (Bergson) fakadó komikummal próbálta megtermékenyíteni.
A semmiből felbukkanó, másodállásban gengszter fivér rég és hőn áhított randevút szervez meg öccsének, kölcsönadva hitelkártyáját, külsejét, ízlését és… autóját. (A szegény fiú nem is sejti, hogy ezzel a gesztussal kalandhőssé avanzsálódik.)
És attól fogva a kék autó, mint a biztos lebukás metaforája vonul végig a városon: mit sem sejtő utasait nemcsak étterembe, hanem az „éjszaka mélyére” is elszállítja. (Hát igen: nehéz az embernek saját maga bátyjaként... főleg ha kénytelen elvinni helyette az egészestés balhét is.)
A Szombat esti frász a hagyományos pikareszk emberpróbáló és -nevelő, sokszor könnyfacsaró komolyságát (ugyan kinek kell ez ma már!) elszomorító humortalansággal vicceli meg: az a pár vödörnyi vér, az a néhány hulla, az az egypár rögeszmés félőrült, és az a kevéske aberrált emberrabló kínai a műfajt megcsúfoló kisstílűséggel rémisztgeti a mozizni vágyót.
A film úgy végződik, ahogy kezdődik. A tejmeleg kertvárosi otthon óvón terpeszkedik lakói fölött: bár beléhatoltak, összetörték, a lényege érintetlen. Persze: így hihető, hogy a világ nem is olyan veszett, és a „kék bársony” sem olyan durva tapintású, ha az ember nem markolássza nagyon...
Az a bizonyos függöny itt meg nem lebben. Talán David Lynch-nek kéne ráfújnia.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1452 átlag: 5.36 |
|
Niki | #1 dátum: 2006-12-05 20:23 | Válasz | Szeretném megkérdezni, hogy vkinek megvan ez a film? Nagyon sokat segítene. Az email cimem poczaniki@freemail.hu. Köszönöm előre is a segítséget! |
|
|
|