|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégRumbaGelencsér Gábor
A bál, a Tangók című filmek után ismét tánc, ezúttal a rumba hivatott megteremteni egy történelmi korszak érzelmihangulati hátterét.
A Csuklyások 1936-ban alakult fasiszta szervezetét egy évvel később feloszlatták; a megváltozott politikai légkörben azonban újraéledt a terrorcselekményeket végrehajtó csoport tevékenysége. Ebben az időszakban játszódik a film, ahol is a harc a Csuklyások másodvonalbeli, elvtelen vezetője és a látszólag vele szövetséges, valójában romantikus regényeket idézően hősies, antifasiszta beállítottságú lokáltulajdonos között bontakozik ki.
A második világháborút megelőző politikai lépések megítélésében a magyarok mellett a franciáknak van máig ható, össztársadalmi lelkiismeretfurdalásuk. A film nem próbálkozik e komplexus feloldásával; a „rossz ember” erkölcsi befeketítése a „jó ember”-rel szemben kompenzációnak is kevés. A történelmi krimi lehetősége az első félórában elúszik: a titokzatos nyitányt követően gyorsan kirajzolódnak az erővonalak, s ezután csupán a történet nyilvánvaló logikája viszi előre a cselekményt. Az akciódús” véres jeleneteket ellenpontozó tánctermi világ nem elég tágas ahhoz, hogy felidézze a korszak színét és fonákját. Pedig egy dalt még „maga” Josephine Baker is elénekel, dehát ő ebben a történetben – miként a rumba – csak egzotikus idegen.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1133 átlag: 5.49 |
|
|
|
|