|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA repülés megszállottjaiBéresi Csilla
Méregzöld mezők fölött repülőgép száll, háttérben gyárak komor füstje, közben pedig meg-barnult fotók villannak be. Nagy, sötét madarak a gépek, olykor meg égő újságpapírhoz hasonlóan köröznek az égen. Pereg, pereg a filmen a két barát, Andrej és Igor küzdelmes élete, – s egyben a repülés története, a hőskortól nem kevésbé hősies napjainkig.
A film alig több, mint a történelem és a fizika megfelelő fejezeteinek ügyes, házi feladat ízű megoldása. Pedig a téma nemcsak közhelyeket kínál. Kínálja a repülés tarkovszkiji filozófiáját, vagy épp a filozófia súlyát oldó, mégis meggondolkodtató humort, mint Sengelaja Csodabogarak című művében –, hogy csak a közelmúlt filmművészetéből hozzunk példákat.
A rendező, Hrabovíckij középpontosan komponált képei inkább képzőművészeti, mint filmes érzékenységet sejtetnek. Leggyakrabban lámpák, gyertyalángok, éji ablakok, napsütötte hordók magányos fénye sugárzik rá a derengő, hólatyak-szín, plakátzöld hátterekre. Ehhez a fajta képi invencióhoz talán „jobban illenék” a 20– 30 perces stúdiótanulmány, esetleg a filmvers formája. S akkor talán jobban érdekelne bennünket is.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 993 átlag: 5.36 |
|
|
|
|