|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
TévémoziA legyek uraKarcsai Kulcsár István
Golding regényét Déry Tibor fordításában olvashatjuk magyarul. Több kiadást is megért. Meglehetősen keserű és illúziótlan történet vagy inkább példálózás arról, hogy a világ alapvető baja az emberi természetben gyökeredzik. Mert lám, mi történik azokkal a gyerekekkel, akik egy elképzelt, jövendőbeli háború után, a felnőttektől megszabadulva egy lakatlan trópusi szigetre vetődnek? Újrateremtődik minden rossz ösztön, gyilkos hordává válnak. Az 1963-ban készült filmváltozat hű a regény szelleméhez, alakjaihoz. Ami egyáltalán nem magától értetődő, sőt ennél a filmnél különösen nem volt az. Peter Brook, a nagy színházi rendező, aki mellesleg néhány kiváló, bár színházi alkotásai színvonalával bizonyára nem mérhető filmet is rendezett, három éven át küzdött a producerekkel, átírókkal, mecénásokkal, végül a gyerek-szereplőkkel. Valóságos legenda övezte a film elkészítésének kalandos történetét. Talán a kuriózumokkal teli forgatás híre túlságosan is felcsigázta a várakozást, mert az 1963-as cannes-i bemutatkozást meglehetősen hűvösen fogadta a nemzetközi filmsajtó. Később aztán megenyhültek. A gyerekek valóban kitűnőek; persze, olyan színészvezetőjük van, mint Peter Brook, aki többek között így nyilatkozott róluk: „Mindnyájan érzékenyek és logikusan gondolkodnak; tudni akarják, hogy mit csinálnak és miért.” Ez pedig még a felnőtt színészekről sem mondható el mindig.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1013 átlag: 5.54 |
|
|
|
|