|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziMindenképpen talánForgács Nóra Kinga
Definitely, Maybe – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Adam Brooks. Kép: Florian Ballhaus. Zene: Clint Mansell. Szereplők: Ryan Reynolds (Will Hayes), Isla Fisher (April), Elizabeth Banks (Emily), Rachel Weisz (Summer), Abigail Breslin (Maya), Kevin Kline (Hampton Roth). Gyártó: Universal Pictures / Working Title Films. Forgalmazó: UIP – Duna Film. Feliratos. 111 perc.
Will Hayes túl szimpatikus manhattani pasi, félig kidobozolt ingóságokkal, elegáns melegítőben. Nem a szebb kilátás reményében költözik, hanem mert sajnos válófélben van. A helyzet anamnézisért kiált, és Will kislánya, Maya vállalja magára a terapeuta szerepét. Töviről hegyire kikérdezi a bohó legényévek három nőhöz és Bill Clintonhoz fűződő kusza románcainak történetét, hogy kinyomozza, ki lopta el a happyendet.
A filmet forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyző Adam Brooks a banális alaphelyzetből kellemes száz percet kerekít. Egyszerű, de meglepően működőképes karaktereket skiccel fel néhány vonással, a helyzeteket gondosabban dolgozza ki, és mindig pontosan kiszámított (bár eltérő színvonalú) poénokkal operál, az iróniától addig a felszabadító pillanatig, mikor a dobozos kínai kaja a „volt” szó jelentéséről elmélkedő Clinton arcán landol. Teszi mindezt a jól bevált recept alapján – Brooks még azon sem merengett túl sokáig, milyen helyi színezetet adjon a szerelmi bonyodalmak örök témájának, hiszen napjainkban kézenfekvő megoldás egy retro elnökválasztási kampány. Az egyetlen komolyabb kunszt az önreflexióra tett kísérlet: a szerelmi sztori egy játékos szerelmi krimi köntösébe bújik, a múlt új olvasatának eredménye lesz a jelenbeli boldog befejezés – ami ugyan csavar egyet az elbeszélésmódon és az időszerkezeten, de a reveláció elmarad.
Adam Brooks tető alá hozott egy intelligens, középfajú romantikus komédiát. Ha kicsit szigorúbb önmagához, akkor kihagy néhány leforgatott jelenetet, hogy javítson a tempón és a szerkezet ívén. Ám az olyan megtartott szcénák miatt, mint a fogadással egybekötött cigiszívó verseny, a Mindenképpen talán ajánlott látnivaló a könnyed, de okos szórakozásra vágyóknak.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 974 átlag: 5.48 |
|
|
|
|