KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Klónok háborúja

Varró Attila

Clone Wars – amerikai, 2008. Rendezte: Dave Filoni. Írta: George Lucas történetéből Steven Melching, Henry Gilroy és Scott Murphy. Zene: Kevin Kiner. Gyártó: CGCG / Lucasfilm Animation. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 98 perc.

 

Tekintve, hogy a Star Wars-univerzumot születése óta felerészt mesterséges effekt-teremtények, felerészt marionett-bábuk érzelmi kifejezőerejére redukált színészklónok népesítik be (Harrison Ford Han Solójának üdítő kivételével), az ezredforduló óta igencsak várható volt, hogy előbb-utóbb elkészül a történetfolyam első CGI-produkciója – meglepetést csupán az okozott, hogy ehhez előbb egy hagyományos rajzfilmsorozat tévésikere kellett: az eleve értékítéletként is funkcionáló cím ezúttal egy animációs tévészériát takar, a frissen mozikba került játékfilm csupán átkötő elem és nyári marketingfogás két évad között.

Maga a történet (ami úgyszintén egyfajta hidat képez a kronológiában, valahol a Klónok háborúja és A Sith bosszúja közt) volumenét tekintve sem több egyszerű tévéepizódnál: időnként összeakadó, szerény két szálán Anakin kutat Jabba elrabolt porontya után, miközben Obi-Wan serege élén új meg új bolygókon ütközik meg a lázadók csapataival. A cselekményidő tekintélyes részét a technikának leginkább megfelelő monstrózus harci jelenetek teszik ki, amelyek amilyen látványosak, olyan képzeletszegények (beleértve egy függőleges sziklafalon zajló összecsapás sajnálatosan elpazarolt remek ötletét) – ezen kívül csupán komikus közjátékok és néhány narratív kötőanyagként szolgáló csoportmegbeszélés küzd a figyelem fenntartásáért. A rajzfilm egyetlen érdemét a mai korstílusban szokatlan karakterdizájnja jelenti: szereplői mind vonásaik, mind mozgásuk tekintetében leginkább a fél évszázada népszerű supermarionation-bábfilmek (mint a nemrég élőfilmesített Thunderbirds) kompjuterváltozatainak felelnek meg – mintha csak a Pixar első Godzilla-filmjét gumijelmezes statiszták karton-felhőkarcolókon végzett pusztításainak rotoszkóp-eljárással rögzített animációjából digitalizálná pixelekbe.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9524