KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/január
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Carné és Casarès
GREENAWAY
• Forgách András: Greenaway, bőrkötésben Párnakönyv
• Kovács András Bálint: Testírók Beszélgetés Peter Greenaway-jel
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: Menekülés Utópiából Időutazók
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A rejtett város Brüsel
• Láng István: Jövőképregények Dredd bírótól az őrzőkig
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyberdelia Douglas Rushkoff könyvei

• Földényi F. László: Meghalni mindenki fiatal Berlin, Alexanderplatz
• Bikácsy Gergely: A képzelet anarchistája Fassbinder olvasása közben
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Felborogatott kukák évadja Filmemlékezet
• Kovács István: Kieślowski nélkül Beszélgetés Krzysztof Piesiewicz-csel
• Gelencsér Gábor: Reneszánsz jókedély Elo Havetta
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Nem minden görög Zorba Thesszaloniki
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Öreg bútor Infománia
• Nagy Eszter: Variációk a harmadik dimenzióra Térhatású mozi
• Politzer Péter: Variációk a harmadik dimenzióra Térhatású mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ki mit másol? Égi manna
KRITIKA
• Mátyás Péter: Solitude Kansas City
• Fáy Miklós: A kőszívű ember szaxofonja
• Turcsányi Sándor: Ha pénz áll a házhoz Váratlan halál
LÁTTUK MÉG
• Asbóth Emil: Ragadozók
• Schubert Gusztáv: Daylight
• Bérczes László: Váltságdíj
• Harmat György: Hull a pelyhes...
• Bori Erzsébet: Hugicám
• Hungler Tímea: Fejjel a falnak
• Barotányi Zoltán: Felejthetetlen
• Nevelős Zoltán: A bátrak igazsága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szerelem üstököse

Varró Attila

Comet – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Sam Esmail. Kép: Eric Koretz. Zene: Daniel Hart. Szereplők: Justin Long (Dell), Emmy Rossum (Kim). Gyártó: Anonymus Content. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 91 perc.

 

Nem kizárt, hogy a Szerelem üstökösét egykor majd éppen úgy egy ifjúsági rétegzsáner egyik alapköveként fogják emlegetni, mint az Ok nélkül lázadót, az Eper és vért vagy a Sid és Nancy-t, ehhez ugyanis elsősorban nem kiemelkedő művészi színvonal vagy eredetiség szükségeltetik, mint inkább a reprezentáns jegyek látványos konstellációja. Márpedig egy vérbeli hipster-filmhez nem elég a huszonéves vívódó (művész)értelmiségi főhős (ezúttal cinikus orvospalánta), a trendi kortárs bulikörnyezet (üstökösváró parti a Hollywood Cemetery-ben, párizsi hotelszoba esküvő előtt, átdumált vonatút a lá Mielőtt felkel a nap) és a romantikus alapkonfliktus (szakítások és újrakezdések egy öt évig tartó párkapcsolatban) – kell még hozzá egy figyelemfelkeltő zsánerálca, valami formabontó narratív truváj és persze sok mély életbölcsesség vicces/laza egysorosok celofánjában.

Dell és Kim eleven humorral megírt, rokonszenves románca az elsőfilmes Esmail tálalásában az utóbbi kitételeknek is maximálisan eleget tesz. A viharos viszony öt esztendejének egy-egy napját non-lineáris kavalkádban bemutató történet könnyedén, minden komolyabb tét nélkül kacérkodik egy science-fiction olvasattal, miközben búvópatakként fel-felbukkanó motívumaival nem csak egy lehetséges „párhuzamos univerzum”-keretet ad a cselekménynek, de a játékos kedvű néző akár a „mi álom-mi valóság” nevű népszerű fabula-fejtörővel is elszórakozhat unaloműzésként. Esmail semmivel nem mond többet a szerelem rejtelmes működéséről, mint mondjuk a Harry és Sally örökzöldje, arra azonban gondosan odafigyel, hogy az eredetiség illúzióját megadja nézőinek (lásd a rendre sarokba komponált bőszekondokat és az idővel kapcsolatos önreflexiókat) – vagy legalább nagybetűs európai filmművészt (konkrétan Godard korai életművét) idézgessen a jóval közelebbi elődöket jelentő Woody Allen és Linklater helyett.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12234