KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/február
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Langyforgató Beszélgetés Bereményi Gézával
• Szőke András: „Valami” Harcmezőre küldött könyvek
• Kardos István: Szerepzavar Harcmezőre küldött könyvek
• Jancsó Miklós: Levél-féle a drebbuchról Harcmezőre küldött könyvek
• Varga Balázs: Eltüsszentett forgatókönyvek Negatív filmtörténet
• Simó György: Közös nevező Beszélgetés egy alakuló filmes csoportról
• Reményi József Tamás: A vonal egyik végén Beszélgetés Lengyel Lászlóval
• Kende János: Egy kurátor feljegyzéseiből

• Csejdy András: Csend és hó és halál Fargo
• Lajos Géza: Azok a csodálatos Coen-fiúk Portré
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Eurochart
• Bikácsy Gergely: Krampusz-isten a fagylaltozóban Isteni komédia

• Bikácsy Gergely: A bűn Ikaruszai Orson Welles
• Déri Zsolt: Fényösvény Beszélgetés Henri Alekannal
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Kései napfelkelte Várna
VIDEÓ
• Vitézy Zsófia: Táncoló kamera
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Magyar kosztüm Szökés
• Ardai Zoltán: Go West Honfoglalás
• Turcsányi Sándor: Vérszörf Szürkülettől pirkadatig
• Fáy Miklós: Tarantino-zenék
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Gyóntatószék
• Simó György: Szájból szájba
• Tamás Amaryllis: Őt is anya szülte
• Simó György: Zűr az űrben
• Hungler Tímea: Elvált nők klubja
• Nagy Eszter: Hajszál híján szeretem
• Speier Dávid: Mindhalálig
POSTA
• Szomjas György: Tisztelt Szerkesztőség!
• Bakács Tibor Settenkedő: Tisztelt Szomjas György!

• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hazatérés

Schéry András

 

A giccsalapállásból kiinduló filmcsináló mesterember – esetünkben az annak idején kitűnő filmmel (Az utolsó szolgálat) bemutatkozott Hal Ashby – kettőt tehet: vagy vállalja a giccs ódiumát, vagy pedig kisebbrendűségi komplexustól szenvedve makacsul művészkedik. Ez utóbbi út többnyire bűntudatos giccsbe torkollik. Amilyen a Hazatérés.

A szalmán maradt tisztfeleség – férjét a harctérre vezényelték – beáll ápolónőnek egy hadirokkant-kórházba, ahol egész gondolkodását átformáló szerelem szövődik közte és – természetesen – a legrenitensebb beteg között. (A vöröskeresztes dáma – Jane Fonda neve eleve a Harcos Tisztesség védjegye – tudatos tisztánlátásának kezdetét ebben a filmben egy frizuraváltás jelzi...)

Megvan tehát a klasszikus háromszög, melynek három csúcsfigurája a Háborúhoz – épp csak az időbeli egybeesés okán a vietnami háborúhoz – való viszonyulás egy-egy lehetőségét példázza. A háromszög pedig a giccs szabályai szerint alakul át: két csúcs közel kerül egymáshoz, a harmadik messzire távolodik.

A hadirokkant-kórház is eleve giccsveszélyes helyszín: így hát a rendező a művésziség garanciájaként gátlástalanul lekoppintja a Száll a kakukk... elmegyógyintézetének nem egy motívumát, az érzelmi hatásvadászatnak azzal a viszolyogtató válfajával operálva, amely nyers, olykor kegyetlen naturalizmussal álcázza a legvadabb szentimentalizmust.

„Átpolitizált” giccs pedig attól lesz a film, hogy a jóérzésű néző gátlásaival él vissza, aki a „tisztességes, elkötelezett, haladó, bátor, leleplező” témaválasztás láttán nem tartja illendőnek felkiáltani; a király meztelen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7878