KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vigyázat, ehető!

Schreiber András

Nos enfants nous accuseront – francia, 2008. Rendezte és írta: Jean-Paul Jaud. Kép: Amar Arhab és Joel Pierron. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: Perico Légasse. Gyártó: J B Séquences. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 112 perc.

Az vagy, amit megeszel – szól a mondás, a Vigyázat ehető alkotói pedig már a film elején sietnek a tudomásunkra hozni, egy átlagos ebédnél mi méreg jut a szervezetünkbe: peszticidek, nehézfémek, nitrát és nitrit, foszfát, kadmium… Sorjáznak az adatok, mennyivel nőtt a rákos megbetegedések száma az elmúlt évtizedekben – célkeresztben a gyerekek, szakértők állítják: a most felnövekvő generáció lesz az első, amelynek( békeidőben) rosszabbak az életkilátásai, mint az előtte járó nemzedéknek. Mindez alapvetően a rossz táplálkozás miatt.

Jean-Paul Jaud dokumentumfilmje a helytelen táplálkozást tágabb összefüggésben vizsgálja, többről van szó, mint junk-food ellenes lobbiról, vagy a nassolás veszélyeinek körbejárásáról. A Vigyázat ehető – ha már lobbit említettünk – a biogazdálkodás PR-mozija, a hagyományos agrárkultúra revíziója, amely nem kevesebbet állít, mint hogy gyermekeink egészségének megőrzéséért vissza kell térni az ipari forradalom előtti mezőgazdálkodáshoz. Helyi termelés, helyi piac – mindez társadalmilag, gazdaságilag modellezve, egy olyan országban, amelyről azt gondolja a világ, hogy nagy gondot fordít az egészséges táplálkozásra. Csakhogy a francia statisztikák is elkeserítőek, a francia gazdák élen járnak a peszticidek használatában – kivétel Barjac du Gard, a Vigyázat ehető bezzegfaluja, ahol a polgármester elhatározza, a helyi iskolában biofarmot létesít, az ott termelt finomságokból oldják meg az iskolai közétkeztetést.

Szívmelengető a barjaciak lelkesedése, és nem lehet nem azonosulni a biogazdálkodás nemes céljaival, mégis kissé egyoldalúnak hat Jean-Paul Jaud mozija – mivel csak a kis közösségek problémáira talál megoldást. Már amennyiben talál, elvégre tudjuk, egy fecske nem csinál tavaszt, nem biztos, hogy a nagy francia bioforradalomhoz elegendő egy kedves hegyi falucska kitartó lelkesedése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10219