KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Szocio+Fantasy

Tóth Csaba: A sci-fi politológiája

Galaktikus útikalauz apolitikusoknak

Schubert Gusztáv

A társadalomtudós óriási hátránya a fizikussal vagy biológussal szemben, hogy nem kísérletezhet. Szerencséjére (szerencsétlenségünkre) megteszik helyette a diktátorok, akik élvezettel kísérleteznek egész nemzetekkel. A diktátorok kíváncsiságától mentsen minket az isten, de a történészek vagy politikai elemzők fatalizmusába („minden úgy jó, ahogy történt, mert másképp nem is történhetett volna”), azért nem kellene feltétlenül kell belenyugodnunk. „Mi lett volna, ha…? Mi lenne, ha…?”komoly történész vagy a politikai elemző ilyet nem kérdez, pedig nagyon is természetes és szükséges kérdés. Tóth Csaba politológus könyve már pusztán azért is szimpatikus, mert komolyan veszi a science fiction és a fantasy léha kíváncsiságát a történelem kész tényeinek alternatívái iránt. Megbecsülésünket tovább növeli, hogy alaposan ismeri a társadalomtudósok által tudományos szempontból érdektelennek tartott olvasmányokat és filmeket: a Star Warstól a Star Trekig, Az éhezők viadalától a Dűnéig. A sci-fi populáris klasszikusait nem azért elemzi, hogy parabolákat, vagy politikai üzeneteket keressen bennük, a SF képzelt világai mint társadalom-modellek érdeklik, melyek szinte laboratóriumi körülményeket biztosítanak a társadalomtudósnak. Fiktív mivoltuk nemhogy nem zavarja a gyakorló politológust, hanem kifejezetten előnyt lát ebben, a való világ politikusainak megítélését erősen befolyásoló előítéletek a képzelt társadalmak esetében nem homályosítják el az olvasók tisztánlátását.

A szerző a „tudományos ismeretterjesztés” jegyében természetesen saját szakmája, a politológia ismeretanyagát igyekszik közvetíteni, okkal gondolva, hogy a fantasztikum felé tett kitérő a realitásérzékünknek is jót tesz. Az a Star Wars rajongó, aki Montesquieu-t valószínűleg sohasem olvasna, kedvenc filmjeiből vett példákból ismerheti meg a hatalommegosztás demokratikus alapelvét. A Csillagok háborúja elemzése után nem kétséges többé, jó szándékú diktatúra nem lehetséges: ha „a törvényhozó, bírói és végrehajtói hatalmat egyaránt Palpatine szenátor gyakorolja”, az zsarnoksághoz vezet. Kedves Olvasó! Mire e galaktikus politológia útikalauzt leteszed, nem kérdés többé, hogy „az erő veled van”.

Sch. G.

Athenaeum Kiadó, 2016.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 35-35. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12757