KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dobjuk ki anyut a vonatból!

Székely Gabriella

 

Veszélyes, életveszélyes dolog a művészet. A félnótás Owen, aki bugyuta krimik sorozatát ontja magából az esti szépíróiskolában, tanára végső, elkeseredett tanácsára megnézi Hitchcock Idegenek a vonaton című filmjét. A tanár úr, aki maga is megfeneklett író, mert felesége elhagyta, sőt mi több, ellopta tőle regényének kéziratát, és a saját neve alatt sikerrel publikálta, a gyilkosságok indítékainak elleplezését kívánja megvilágítani a klasszikus példával. A tanuló megtanulja a leckét, és elhatározza, megöli a tanár úr gyűlölt feleségét. Cserébe elvárja, hogy a tanár úr is tüntesse el elviselhetetlenül erőszakos, zsarnok anyukáját.

A filmrendezőként debütáló színész, Danny De Vito oly annyira tiszteli a suspense, a kiszámíthatatlan fordulatok nagy mozimesterét, hogy még az árnyékát is elkerüli. A hitchcocki alaphelyzetet jópofán elvicceli. Elsősorban színészként, hiszen ő játssza a kopaszodó kövérkés Owent, Fellini túlkoros mama-kedvencét, akit negyven éves korában is sarokba térdepeltet anyukája, és soha, egy pillanatra sem, hisszük el neki, hogy a veszélyeztetett hölgyek valóságos veszélybe kerülhetnek. Közben a játékvonat vígan robog Owen dolgozószobájában.

Danny DeVito, amúgy, bohóctréfában verhetetlen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4686