KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Halápi Csaba: Allen Ginsberg halálára

• Schubert Gusztáv: Perújrafelvétel Kafka a homokban
• Földényi F. László: A kallódó fiú Kafka moziba jár
• Horváth Antal Balázs: Egy amerikai Prágában Steven Soderbergh: Kafka
• Bori Erzsébet: A gyönyör összeesküvője Švankmajer
• Švankmajer Jan: Nádpálca helyett
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Míg a peron kiürül Berlin
• Pošová Kateřina: Larry Flynt és a feministák
• Kőniger Miklós: Fesztiválon kívül Berlin
• Reményi József Tamás: Csigázva Az angol beteg

• Nádori Péter: Szülői kíséret Kölykök
• Déri Zsolt: Barátságos kísértetek Kids-zene
MAGYAR FILM
• Ardai Zoltán: A kelepce Attila, a maffiózó
• Hammer Ferenc: Bűn a moziban Magyar maffiafilmek
• Schubert Gusztáv: Filmgyári lazac Balekok és banditák
VIDEÓ
• Horányi Attila: Videószobrok Matthew Barney
FESZTIVÁL
• Kövesdy Gábor: Leo füle Solothurn
KRITIKA
• Báron György: Gelsomina, kék parolival Franciska vasárnapjai
• Fábry Sándor: A finn szomszéd Gomolygó felhők
• Bóna László: Rovaristen Mikrokozmosz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Óceán hozott
• Csejdy András: Hüvelyk Matyi titkos kalandjai
• Tamás Amaryllis: Michael
• Takács Ferenc: Moll Flanders
• Hungler Tímea: Túlélni Picassót
• Harmat György: A rajongó
• Bérczes László: Az ördög maga
• Csordás Lajos: Solo
• Kövesdy Gábor: Hullázó kedélyek
• Politzer Péter: A nagy hátraarc
• Lajos Géza: Az utolsó emberig
FILMZENE
• Fáy Miklós: A keményfiúk megmentője
INTERNET
• Nyírő András: Internet

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rumba

Gelencsér Gábor

 

A bál, a Tangók című filmek után ismét tánc, ezúttal a rumba hivatott megteremteni egy történelmi korszak érzelmihangulati hátterét.

A Csuklyások 1936-ban alakult fasiszta szervezetét egy évvel később feloszlatták; a megváltozott politikai légkörben azonban újraéledt a terrorcselekményeket végrehajtó csoport tevékenysége. Ebben az időszakban játszódik a film, ahol is a harc a Csuklyások másodvonalbeli, elvtelen vezetője és a látszólag vele szövetséges, valójában romantikus regényeket idézően hősies, antifasiszta beállítottságú lokáltulajdonos között bontakozik ki.

A második világháborút megelőző politikai lépések megítélésében a magyarok mellett a franciáknak van máig ható, össztársadalmi lelkiismeretfurdalásuk. A film nem próbálkozik e komplexus feloldásával; a „rossz ember” erkölcsi befeketítése a „jó ember”-rel szemben kompenzációnak is kevés. A történelmi krimi lehetősége az első félórában elúszik: a titokzatos nyitányt követően gyorsan kirajzolódnak az erővonalak, s ezután csupán a történet nyilvánvaló logikája viszi előre a cselekményt. Az akciódús” véres jeleneteket ellenpontozó tánctermi világ nem elég tágas ahhoz, hogy felidézze a korszak színét és fonákját. Pedig egy dalt még „maga” Josephine Baker is elénekel, dehát ő ebben a történetben – miként a rumba – csak egzotikus idegen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5342