KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mamut

Schreiber András

 

Mammoth­ – svéd-dán-német, 2009. Rendezte és írta: Lukas Moodysson. Kép: Marcel Zyskind. Zene: Linus Gierta, Erik Holmquist, Jesper Kurlandsky. Szereplők: Gael García Bernal (Leo Vidales), Michelle Williams (Ellen Vidales), Marife Necesito (Gloria), Sophie Nyweide (Jackie Vidales). Gyártó: Memfis Film / Zentropa. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 125 perc.

 

A svéd Lukas Moodysson első angol (valamint thai és tagalog) nyelvű játékfilmje olyan globalista meséket juttathat a néző eszébe, mint a Bábel vagy az Ütközések – a több, egymásba fonódó szálon futtatott (földrészeken átívelő) cselekményvezetés kiváltképp az IñárrituArriaga párost idézi. Moodyssonnak azonban csak félig sikerült a Bábel bravúrja, a Mamut ugyanis nem igazán ügyes puzzle, az események kiszámíthatók, az idő vánszorog, a globál-kirakósdi mondandója (legyen mégoly fontos) eltúlzottan sulykolt. Mintha a rendező magának üzenne a Ladytron egyik betétdalával („Destroy everything you touch”) – természetesen a liverpooli elektropop formáció slágere (akárcsak a teljes soundtrack, olyan üzenetértékű dalokkal, mint a „Motherless Child”) elsősorban a történetre utal.

Egy New York-i házaspár túl elfoglalt ahhoz, hogy gyermekével foglalkozzon. A netguru Leo (Gael Garcia Bernal) Thaiföldre utazik, hogy nyélbe üssön egy többmilliós üzletet, Ellen (Michelle Williams) agyonterhelt baleseti sebész, hétéves kislányukkal a filippin dadus, Gloria (Marife Necesito) foglalkozik. A nő két gyermekét hagyta hátra a Fülöp-szigeteken, hogy mások csemetéjét gondozva támogathassa a sajátjait, Leo összemelegszik egy thai prostituálttal, aki üzletszerű kéjelgésből tartja el kisbabáját. Magánéleti globalizmus: mindhárom anya másokat szolgál, hogy ezáltal jobb életet biztosíthasson gyermekének, valójában azonban épp a legfontosabbat nem képes megadni neki. (Itt a magyarra átültethetetlen címbeli csavar: a „Mammoth” egyszerre utal egy méregdrága csontberakásos tollra, amelyet Leo kap partnerétől, és jelent tagalogul „anyát”.)

Legyen mégoly lapos és szájbarágós Moodysson filmje, semmi esetre sem érheti rendezőjét a vád, hogy a szélesebb közönséget megcélzó angol nyelvű forgatás kedvéért feladta volna magát. A szociálisan érzékeny, feminista és mély-keresztény skandináv direktor a Mamutba is beleforgatott párat korábbi témáiból – a társadalmi érzékenység, feminizmus és kereszténység (előbbi kettő a témaválasztásban, utóbbi legkézzelfoghatóbban a dadus személyében) a korábbiaknál talán erősebben itatják át mostani dolgozatát. Kegyetlen a világ, állítja Moodysson, gyakorta tönkre megy, amihez hozzáérünk, s olykor mindannyian árvának érezzük magunkat. Utóbbi érzésre a svéd rendező nem pusztán a történetválasztással, de az elbeszélésmóddal is ráerősített.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10383