KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A 42-es

Pápai Zsolt

42 – amerikai, 2013. Rendezte: Brain Helgeland. Szereplők: Harrison Ford, Chadwick Boseman, Nicole Beharie. Forgalmazó: ProVideo. 128 perc.

 

A baseball fekete zsenije, Jackie Robinson az amerikai sporttörténelem egyik legnagyobb alakja: nevét az ország minden lakója ismeri, kitüntetett helye van a kollektív tudatban, legendájánál talán csak Muhammad Alié nagyobb. Robinson jelentőségét egyebek közt ékesen bizonyítja az a tény, hogy pályája csúcsán, 1950-ben már játékfilmet forgattak róla, melyben a főszerepet maga alakította. A The Jackie Robinson Story azonban nem Hollywoodban, hanem a partvonalon készült (Hollywood nyersen rasszista okokból hárította el magától a projektet), az álomgyári munkások régi adósságot törlesztettek tehát azzal, hogy idén emléket állítottak a géniusznak.

Robinson nem csak sportolói talentuma miatt szerzett hírnevet, hanem mert működésének erős politikai színezete volt. Éppen akkor – közvetlenül a II. világháború után – lépett színre és játéktérre, amikor lassan kezdtek beizzani a polgárjogi küzdelmek az országban, és túlzás nélkül állítható, hogy ebben a folyamatban neki főszerep jutott. A profi baseball-liga első fekete játékosaként hatalmas teher nyomta a vállát, hiszen nemcsak az ellenfelekkel, hanem a nézők előítéletességével is meg kellett küzdenie.

A korábban forgatókönyvíróként szép sikereket arató (például A tűzben edzett férfit és a Titokzatos folyót jegyző), rendezőként azonban gyengébben teljesítő – a Visszavágót, a Lovagregényt abszolváló – Brain Helgeland a lassított felvételektől kezdve a diadalmas kísérőzenén keresztül az eleinte kevéssé magabízó, ámde idővel megacélosodó hős toposzáig és a karrierdramaturgiáig csurig tölti sportfilmes klisével a művét. A 42-es pompás tempójú, példásan megszerkesztett mozidarab, és még a klasszikus hollywoodi értékrendet és ideológiát büszkén vállaló attitűdje is szimpatikus (a bujálkodó edzőt felfüggesztik, a mocskolódó másikat bocsánatkérésére kötelezik, és egyáltalában: mindenki megkapja, ami neki dukál). Csupán egyetlen probléma van ezzel a filmmel, mégpedig az, hogy alig okoz meglepetést. Vannak ugyan benne leleményesebb, sőt: eredetibb megoldások (a forgatókönyvet is jegyző Helgeland a menedzsert adó Harrison Fordot ragyogó mondatokkal ajándékozza meg, és sikerül kihoznia a színészből pályafutása utóbbi évtizedeinek legkarakteresebb alakítását), egészében azonban éppen olyan a film, amilyennek az egyszeri ember egy mitikus amerikai sportolóról szóló, minden ízében polkorrekt, kortárs hollywoodi (re)produkciót elképzel.

Extrák: egy kisfilmben Harrison Ford és a Jackie Robinsont alakító színész, Chadwick Boseman beszél a szerepeik teremtette kihívásokról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11679