KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Tízezer km

Forgács Nóra Kinga

10.000 km – spanyol, 2014. Rendezte: Carlos Marques-Marcet. Írta: Clara Roquet és Carlos Marques-Marcet. Kép: Dagmar Weaver-Madsen. Szereplők: Natalia Tena (Alex), David Verdaguer (Sergi). Gyártó: Lastor Media / La Panda / TVE. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 99 perc.

 

A 10.000 Km nem randimozi és nem is szerelmesfilm a szó megszokott értelmében. Cserébe aktuális és pontos alkotás, amit korunk egyre általánosabbá váló jelenségéről, a távkapcsolatról, és úgy általában a kapcsolatok mibenlétéről nézhetünk. Alex és Sergi már hét éve élik együtt hétköznapjaikat barcelonai albérletükben, szerelmesek, és közben útjukat, kiteljesedésüket kereső fiatal felnőttek is. Éppen a gyermekvállalás projektbe csöppenünk a film felütésében, az intimitás visszafogott és részletgazdag, ugyanakkor az erőviszonyok is finoman felvázolódnak. Majd kiderül, Alex egy évre Los Angelesbe költözhet egy fotós ösztöndíjjal.

Ettől kezdve a film egy távkapcsolat analitikus bemutatása. Mindkét szereplőt lefejti a hétköznapokról, és beleveti abba a bizonyos virtuális térbe, melyben a távol töltött napok alatt találkozni, beszélgetni tudnak, miközben kizárólag saját apartmanjukban izolálva mutatja meg őket. A mozi erőssége éppen az, amin el is bukhat: nehéz volna megszeretni hőseinket, hiszen csak alapokat tudunk meg róluk, egy történet vázlatát, így azonosulni sem lehet senkivel. Minden néző a saját magában lévő kételyekre, tapasztalatokra kell, hogy rákérdezzen. Vajon mennyire erős egy kapcsolat, vajon azt az életet éled-e benne, amit szeretnél, vagy csak szeretnéd, hogy ez legyen a számodra ideális élet? Vajon a fizikai távolság idegenít-e el, vajon a lehetőségként adott virtuális kommunikációs módok összekötnek-e? Alex lefotózza Silicon Valley elhagyatott épületeit, ahol emberi kapcsolatok adatait tárolják a szerverfarmok. Miközben a klasszikus eszközökkel, egy-egy lakásbelső díszletén keresztül jelenik meg a két ember lelkiállapota, a legújabb formátumokkal keresik egymáshoz az elég erős WiFi jelet. A kérdés az, hogy meg lehet-e osztani egymással a hétköznapokat online? És vajon mi vezet a távolsághoz, netán már eredetileg is ott volt?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12385