KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

Hol a cenzúra mostanában

Bayer Zsolt

Legfelül már nincs semmi, megszűnt az ostoba ítészek testülete, mely évtizedeken át eldöntötte, mit is nézhetünk meg a moziban anélkül, hogy szocialista világnézetünk és erkölcsünk csorbát szenvedne.

 

Kozma Ilona, Filmfőigazgatóság

Megszűnt Magyarországon a filmcenzúra?

Igen, cenzúra nincs többé. S lehet, hogy meglepődik, de nem egyértelműen jó ez nekünk. A világ országainak többségében működik cenzúra. Svédországban például rendkívül szigorú. Ott vágnak is a filmekből. A kivágott részeket persze megnézhetik az érdeklődők egy erre kijelölt helyen, szűkkörű vetítés keretében, de azt egy testület dönti el, hogy mi kerülhet a nagyközönség elé. Azonkívül a legtöbb országban parlamenti szinten foglalkoznak a filmforgalmazással, pontos, mindenki által ismert törvényi szabályozás létezik. Nálunk ilyen sincs. A Filmfőigazgatóság ugyan szorgalmazza ezt, s azt is szeretnénk, ha működne megfelelő, korszerű cenzúra. Sajnos ebben az országban olyan negatív felhangja van magának a szónak, hogy nehéz lesz tenni valamit. S a mozikba pedig minden bekerül(het)...

Azért valahogy most is kategorizálják a filmeket... Milyen szempontok szerint?

A filmek egy része állami támogatást kap. Milyen szempontok döntenek? Hát, hogy melyek az értékes filmek. Tudom, azonnal felmerül a kérdés, mi az, hogy „értékes”. Nézze, egyes filmeknek szükségük van támogatásra, hogy egyáltalán eljussanak a közönséghez.

 

 

Gárdos István, InterCom

Milyen osztályokba sorolják ma a filmeket?

Vannak az úgynevezett támogatott filmek. Ezek esetében az állam „beszáll” a forgalmazásba. Másik csoport a járulékoltatott filmeké. Ezekre giccsadót vetnek ki, mely a jegybevétel tíz százaléka, s ezt az összeget közösen fizetik a forgalmazók és a mozisok. Végül létezik a harmadik besorolás, az ebbe tartozó filmek nem adóznak, de nem is kapnak támogatást. Van egy másfajta besorolás is, amikor a korhatárt szabják meg.

Ma Magyarországon bármilyen filmet lehet forgalmazni?

Jelenleg igen. Legalábbis elvileg...

 

 

Jancsó Gabriella, Dunafilm

– Ma nem létezik egységes szabályozás, hiányoznak az irányelvek a filmbesoroláshoz, a cenzúra pedig megszűnt. Általános megfogalmazás szerint ifjúságvédelmi szempontok az irányadók. De ez megfoghatatlan. Egy legitim testületre lenne szükség, amelyet a szakma és a közönség is elfogad. Ennek kéne dönteni, s a döntésnek, az értékítéletnek érvényt kellene szerezni. Szükséges, hogy ilyen testületi döntések legyenek konzekvenciái. Például horrort, pornót nem lehet reklámozni. Vagy a korhatári besorolásnak is legyenek konzekvenciái, mert ez ma senkit sem érdekel. Teljesen indifferens, hogy egy film támogatott-e vagy sem. Ez nem érdekli a forgalmazót, ő a kommerszet hozza, mert az az üzlet. Itt azonban el kell oszlatni egy távhitet. Nem a horror és a pornó hozza a nagy bevételt! A sikerlista első tíz helyén nem szerepel ilyen „mű”. Azt hiszem, ez nagyon fontos...

 

 

Révbíró Tamás, Vico

A videóforgalmazásra is az általános szabályok érvényesek?

A VICO egy különálló vegyesvállalat, amerikai partnerrel. Természetes dolog, hogy nálunk is az üzleti szempontok döntenek. De például pornót nem tartunk, nem azért, mert megtiltották, egyszerűen így döntöttünk.

Elméletileg uszító, fajgyűlölő filmeket is forgalomba lehet hozni ma Magyarországon?

– Gyakorlatilag igen, sajnos. Létezik törvényi tiltás, de ennek érvényesítésére ma nincs lehetőség. Nincs megfelelő apparátus, mindenki azt tesz, amit akar. Ez persze nemcsak a filmforgalmazásra igaz. De a film ráadásul inkább üzlet, mint kultúra – legalábbis így tekintik –, s ezért kevésbé figyelnek rá oda. Megjelentek az alternatív forgalmazók, s ezzel áttekinthetetlenné vált a piac. Ma képtelenség keretek közé szorítani azokat, akik erkölcstelenül vágnak bele az üzletbe, a gyors meggazdagodás reményében.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 08. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4062