KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Ki nem ismeri Hammettet?

Kovács Dénesné

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Nemrégiben olvastam kritikát Wim Wenders Hammett című filmjéről. Egyetértek a cikk szerzőjével, jogosan kifogásolta a film új, magyar címét. Sokszor tapasztaltam már, hogy nálunk átkeresztelik a filmeket, de ilyen rossz és megtévesztő címmel ritkán lehet találkozni. Wenders Amerikában forgatta ezt a filmjét, Coppola volt a producere, kettejük huzavonájáról itthon is olvashattunk. Wim Wenders híres-botrányos filmje Dashiell Hammettről, a műfajteremtő detektívregény-íróról szól. Igaz, hogy Dashiell Hammett nem szerepel a kétkötetes Világirodalmi kisenciklopédiában, de regényei közül a Véres aratás, A máltai sólyom, Az üvegkulcs és A cingár feltaláló megjelent magyarul, neve nem ismeretlen nálunk. (Gondolom, sokan olvasták Jozef Skvorecky szellemes könyvét, az Egy detektívregény-olvasó ötletei című krimitörténetét, amelyben részletesen leírja Dashiell Hammett pályafutását.) Ezek után azt hiszem, meg lehetett volna tartani Wenders filmjének eredeti címét.

Feltételezni sem merem, hogy a Hammettet azért keresztelték át, mert attól tartottak, hogy ez a név semmit sem mond Magyarországon. Márpedig A piszkos ügy félrevezető cím: aki krimire vágyik, csalódik a moziban, egész idő alatt hiába várja azt a bizonyos „piszkos ügyet”, aki pedig Wendersre kíváncsi, esetleg elkerüli a filmet. Hacsak nem látja a film – hazai – reklámját, amely így szólt: „Hammett a kínai negyedben”. De még ekkor is elgondolkozhat azon, hogy mit reklámoznak, Polanski filmjét, A kínai negyedet, vagy Wenders Hammettjét? A piszkos ügy nemcsak ellentétes a film tartalmával, de meg is téveszti a nézőket, hiszen nemrégiben mutatták be mozijainkban az ausztrál produkcióban készült Piszkos munka és az amerikai Piszkos tizenkettő című filmet.

Nem említeném ezt a címcserét, ám az elmúlt hónapokban több rémes „elfordítás” és „magyarosítás” történt. A Hammett mellett Jarmusch filmjének magyar címe volt a legkirívóbb. Az Idegenebb, mint a Paradicsom (esetleg: Idegenebb az Édennél) helyett a Florida, a Paradicsom magyar címet adták, ami teljesen meghamisítja a filmet, amely éppen arról szól, hogy Florida nem Paradicsom (vagy Éden).

Azt hiszem, jobban oda kellene figyelni a filmek címeire, mert a filmkultúra terjesztéséhez ez is hozzátartozik (el sem tudom képzelni, hogy valamelyik magyar műfordító átkereszteli mondjuk a Háború és békét, mert talált egy blickfangosabb [!?] címet).

 

Kovács Dénesné

tanár

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5839