KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Birodalom visszavág

Harmat György

 

Örömünkre újra itt vannak: Luke Skywalker, Han Solo, Leia hercegnő és a többiek. A kilenc részre (három trilógiára) tervezett kozmikus saga ötödik epizódját láthatjuk most – mint utólag kiderült, az eredeti Csillagok háborúja volt a negyedik.

A két elkészült film alapján úgy tetszik, George Lucas terve sok rokonságot mutat Tolkien a 40-es években íródott regénytrilógiájával, A Gyűrűk Urával, amely ma népszerűbb, mint valaha: éppen A Birodalom visszavággal egyidőben készült el rajzfilmváltozata Ralph Bakshi rendezésében (s nemrég megjelent magyarul is). Mindkét műnek átlagos képességű ifjú a főhőse, akiknek idős mester adja át a stafétabotot. Közös motívum: Jó és Rossz ugyanannak az Erőnek két oldala. Közös a sosemvolt teremtményekkel benépesített sosemvolt mitológia megalkotásának igénye.

Ez utóbbin többen munkálkodnak új Hollywood rendezői közül, így Steven Spielberg is, akinek Harmadik típusú találkozások című filmje szintén tündérmese, akárcsak A Gyűrűk Ura vagy a Csillagok háborúja. Georges Lucas történetéből, Lucas közreműködésével Spielberg rendezte az 198l-es év nagy sikerét, Az eltűnt frigyláda elrablóit. (Spielberg egyébként éppúgy másnak adta át a Cápa 2 megrendezését, mint ahogy Lucas a „csillagháborúkat” Irvin Kershnernek.)

Minden folytatás örök hátránya: igyekszik megtartani a már elért siker elemeit, így nem adhatja a meglepetésnek ugyanazt az örömét, mint az első darab. Kershner (Lucas és mások írói közreműködésével) ügyes módszert alkalmaz ellensúlyozásul: a kiszámítottan naiv báj mellett (amely a Csillagok háborúja egyik legjellemzőbb vonása volt) bonyolultabb, ellentmondásosabb jellemeket és helyzeteket fest. Ábrázolásmódja egy fokkal „felnőttebb”, anélkül, hogy földre szállítaná a mesét. A jókat több (bár időleges) kudarc éri, mint korábban, egymástól elszigeteltebben küzdenek, szinte háromszöggé alakul Luke, Han és Leia viszonya. A befejezés pedig kiköveteli a folytatást.

Minden izgalma ellenére a George Lucasra jellemző sajátos ízek (alig észrevehetően finom irónia, nagyvonalú könnyedség) azért hiányoznak ebből a filmből. Ezért csak egy kívánságunk marad: bár ő rendezné a sorozat (remélhetőleg megvalósuló) további darabjait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7184