KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A Fehér Lótusz Klánja

Géczi Zoltán

Hong Wending san po bai lian jiao (Clan of the White Lotus) – hongkongi, 1980. Rendezte: Lieh Lo. Szereplők: Lieh Lo, Chia Hui Liu. Forgalmazó: Black Mirror Kft. 95 perc.

 

A Shaw Brothers – az 1960-as évek közepén beinduló, két évtizeden át kitartó ázsiai harcművészeti hullám profil-meghatározó produkciós cégeként – vagy negyedezer mozit szentelt a pusztakezes és fegyveres küzdelem témájának. Az 1980-ban bemutatott A Fehér Lótusz Klánja nem a trend aranykorában, hanem annak alkonyán született; letisztult összegzés, a húsz év során felhalmozódott szakmai tapasztalat büszke demonstrációja, a stúdió egyik legragyogóbb ékköve.

Lieh Lo közel negyvenéves pályafutása során kétszáznál is több moziban játszott, a direktori széket azonban kevésbé érezhette komfortosnak, mert rendezésre ritkán ragadtatta magát – ötödik munkájához azonban csodás álomcsapatot válogatott össze. A címszerep hálás feladatát magára vállalta, opponensének pedig Chia Hui Liut (alias Gordon Liu) kérte fel, aki a Shaolin 36 próbatétele és a Dirty Ho filmekkel vált az 1970-as évek kultikus alakjává. A femme fatale figuráját a nem kevésbé zseniális, ifjú kora ellenére is rutinos Kara Huira bízta, és Lung Wei Wang, illetve Ching-Ching Yeung szerződtetésével teljesítette ki a stábot.

A dramaturgia és a kivitelezés a Shaw Brothers hagyományait követi, a vérbosszú, a testvériség, a harcművész szellemi és képességbéli fejlődésének bemutatása adja ki a cselekmény vázát (amely egyébiránt az 1977-es Executioners of Shaolin történetének folytatása) amelyet hosszú snittekben rögzített, mai szemmel nézve is rendkívül látványos küzdelmek teljesítenek ki. A sablonos dramaturgia önmagában még édeskevés volna az üdvösséghez, a hangkeverés minősége pedig 2009-ben mosolyt csalhat a néző arcára (a Shaw Brothers-filmeket némán forgatták, a hangsávok stúdióban készültek), ellenben embereink nem két hét alatt kitréningezett, a mindentudó digitális technológia nehéztüzérsége által megtámogatott nyikhajok. A színészek filmcsinálás iránti szenvedélye példaértékű: csupán belegondolni is gyötrelmes, mennyi edzés, mennyi motiváció és mennyi próba kellhetett ahhoz, hogy létrejöhessen egy ilyen színvonalú produkció.

A Fehér Lótusz Klánja klasszikus kung-fu szupersztárok parádéja. Lieh Lo lefegyverzően laza és elegáns, dinamikus és villámgyors; Kara Huinál jobb csaj aligha akadt a martial arts szakmában; Chia Hui Liu pedig korántsem érdemtelenül kapott tagságit a zsáner megkérdőjelezhetetlen bajnokainak klubjába. A Fehér Lótusz Klánjából bőségesen merítő Kill Bill második részében nem véletlenül Chia Hui Liu játssza el Pai Meit, a fehér üstökű kung-fu mestert, a titkos ötpontos szívrepesztő technika tudóját.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9849