KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Magasiskola

Czirják Pál

Magyar, 1970. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 82 perc.

Egy fiatalember érkezik a puszta közepén álló solymásztelepre. Kezdetben lenyűgözi őt a telepiek zárt közösségét határozott kézzel vezető solymász egyénisége, elhivatottsága. Idővel azonban mindinkább felismeri a szigorú rend taszító és embertelen arcát, de mivel a változtatás lehetetlennek tűnik, végül elmenekül. A pár mondatban összefoglalható cselekmény, az adott közeg szikár ábrázolása mögött felsejlik egy további réteg is: a mindenkori diktatúrák allegóriája.

Gaál István negyedik nagyjátékfilmje, az 1970-es Magasiskola a rendező pályáját tekintve inkább magányos kísérletnek tekinthető; a korszak formai törekvései között ugyanakkor találhatunk párhuzamokat. Jancsó parabolái vagy Maár Gyula absztrakt modellt teremtő darabja, a Prés (1971) ugyanarról a politikai világrendről mondtak ítéletet, mint a Mészöly Miklós írásából született Magasiskola. És bár maga Gaál sem korábban, sem később nem forgat hasonló hangvételű filmet, sajátos módon a Sodrásban (1963) után mégis éppen ez a munkája válik legfontosabb alkotásává. Jelzi ezt a cannes-i különdíj és az a felértékelődés, amely a film utóbbi években lezajlott újraolvasása nyomán tapasztalható.

Ehhez igazodik a Filmintézet, amikor filmtörténeti sorozatában a Sodrásbant követően Gaál Istvántól másodikként ennek a műnek ad helyet. Teszi ezt azzal a szakmai gondossággal, amely a kezdetek óta jellemzi az ötvenedik lemezéhez közelítő kezdeményezést.

Extrák: ezúttal egy – Grunwalsky Ferenc és Pintér György által készített – korabeli werkfilm, továbbá Gelencsér Gábor hosszabb elemzése került a játékfilm mellé. (Mindkettő megtekinthető angol felirattal is.) Előbbi nagy érdeme, hogy a rendezői vallomás mellett a forgatás olyan egyedi pillanatait sikerült megörökítenie, amelyekről e felvételek nélkül aligha tudnánk képet alkotni. A korszak filmtörténész szakértőjének gondolatai pedig segítenek a mű és a kontextus pontosabb megértésében, az alapul szolgáló irodalmi szöveg és a mozgóképi feldolgozás viszonyának feltérképezésében, a filmnyelvi megoldások minél árnyaltabb dekódolásában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11672