KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Európa visszatér

Bayer Antal

Míg a tonnaszám gyártott comics és manga legnépszerűbb címeiből eljut Magyarországra, egy nem is olyan szűk választék, a földrajzilag és kulturális hagyományait tekintve is hozzánk jóval közelebb álló európai képregényekből nem igazán lehetünk naprakészek. Igaz, nem is könnyű nyomon követni a mai napig hihetetlenül termelékeny francia-belga iskolát, és ha nem kizárólag a sikercímek iránt érdeklődünk, hamar kiderül, hogy Európa szinte minden országában él és virul a képregény. A 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál kapcsán talán sikerült erre felhívni a figyelmet, hiszen francia, svájci, olasz és lengyel vendégalkotókkal találkozhatott a látogató, mind személyesen, mind a munkáikkal.

 

Kezdjük Boulet-val. Ennek a roppant termelékeny francia rajzolónak a példája élő bizonyíték arra, hogy egy ingyenes bloggal nem csak hatalmas népszerűséget lehet elérni, hanem nagyon is megéri gyűjteményes kötetben közreadni a legjobb epizódokat, Notes címen már nyolc vastag kötetnél tart a sorozat. A többnyire önéletrajzi témájú, illetve saját megfigyelésekre és fantáziálásra alapuló, csattanós sztorik legújabb évadjából jelent meg magyarul is egy válogatás. Boulet ideális fesztiválvendégként végigrajzolta a fesztivált, órákon át dedikált, és két óriásrajzot is készített, miközben a közönséggel beszélgetett.

Jegyzetfüzet. Fekete-fehér, puhafedeles, 44 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

 

Szintén blogként indult a svájci Hélène Becquelin sorozata, amelyben egy negyvenes, szabadúszóként dolgozó anyuka reflektál a világra, különös tekintettel kortársai sorsának az alakulására. A humoros, gyakran önironikus pároldalasok sokaknak keltették fel a figyelmét a fesztiválon, és remélhetőleg – Boulet kötetével együtt – több magyar alkotót bátorítanak fel arra, hogy bizonytalan lábakon álló fantáziavilágokkal való kísérletezgetés helyett az önéletrajzi vagy dokumentarista műfajban keressenek maguknak képregényes utat.

Angry Mum felkapja a vizet. Fekete-fehér, puhafedeles, 44 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

 

A márciusi duplakötetes kezdés után egy szerényebb terjedelmű különszámmal folytatódott a legnépszerűbb olasz képregény, méghozzá abból az apropóból, hogy a fesztivál vendége volt a sorozat egyik írója, Claudio Chiaverotti. A füzet fogadtatása alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy ha egy szűkebb réteg számára is, de van helye a fumettinek a hazai képregénypiacon, és a hangulatos, riadalmakban bővelkedő történet egyben tananyag is lehet azoknak, akik nem tudják elképzelni, hogyan sűríthetnék be a sztorijukat 300 oldalnál kevesebbe.

Dylan Dog: A lélek sötétsége. Fekete-fehér, irkafűzött, 32 oldal. Kiadó: Fumax.

 

Keletről is jöttek érdekességek. Bár sajnálatos módon Puiu Manunak, a román képregény 86 éves élő legendájának a budapesti látogatása az utolsó pillanatban meghiúsult, a fesztiválra megjelent egy gyűjteményes kötet egykor Kolozsváron magyarul is publikált történelmi témájú kalandképregényekből, amelyeknek a rajzolói között Manun kívül Rusz Lívia emelhető ki.

Dan Buzdugan kalandjai. Színes, puhafedeles, 66 oldal. Kiadó: Linea Comics.

 

Lengyelországból immár sorozatban harmadszor jöttek vendégek, és néhány antológiabeli és online megjelenés után az ideieknek végre sikerült egy önálló füzettel bemutatkozniuk. Bartosz Sztybor író és Piotr Nowacki rajzoló különös vonzalmat éreznek a szöveg nélküli képregények iránt, amelyek egy kicsit más olvasási módot és néha nagyobb elmélyülést igényelnek a megrajzolt és elképzelt elágazások között.

Options. Fekete-fehér, irkafűzött, 32 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

 

A kifejezetten a képregényfesztiválra készült kiadványokból megmaradt példányok beszerezhetők kiadóiknál, illetve további képregényes rendezvényeken, amíg a készlet tart.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11784