KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzforró Alabama

Máriássy Vanda

 

Tisztességes szándékú a Banderas rendezte morbid és szentimentális tanmese, melyet „thriller vígjátékként” reklámoznak a kazetta-borítón. Nem az! Ahogyan nem is Melanie Griffith jutalomjátéka, hanem egy fiú története, akiről a film végére kiderül: egyedüliként, kiválasztottként képes arra, hogy túllépjen a félelmen, hogy bátorsággal cselekedjék, és ettől aztán a saját életén belül minden ember egyszercsak bátrabb lesz, még ha maga sem tudja, hogyan és miért.

Banderas rendezői debütálásakor, merész felütéssel, a félelmek filmjét forgatta le, a fasizálódás lélektanát mutatja be egy kisváros feketék és fehérek lakta közösségének mindennapjaiban. Azt kutatja, vajon miért félnek a nemzetek nemzetektől, emberfajták az emberfajtáktól, az egyik nem a másiktól, gyerekek a felnőttektől. Elnyomás, kizsákmányolás, percenként rabszolgává kínozzuk, alázzuk és gyilkoljuk egymást.

Bár látszólag minden ember csak azért az életminőségért felelős, amit maga megtapasztal, hatása azonban egyidejűleg kiterjed a makrokozmoszra is. Ami az egyesben van, az van az egészben is – sugallja a Tűzforró Alabama az ősi bölcsességet –, végső soron minden egyes lélek felelős az egész világért. A felelősségvállalás leckéjét azonban e történetben is csak egy kamaszfiú vállalja fel azzal, hogy az élet minden formájához köze van – e döntésével viszont sokak életére lesz hatással. A tét óriási – mondja a film tán kicsit didaktikusan, tán kicsit szájbarágósan –, hiszen az ilyen „nagy lélek” azt kockáztatja, hogy rá is átragad a széleskörű félelem (itt a hatalom képviselője szándékosan megöl egy fekete kisfiút, és senki nem mer szembeszállni vele), de egyúttal lehetősége nyílik arra, hogy környezete kollektív tudatából kiirtsa a félelmet. A kisfiú vállalja magára a változtatás feladatát.

Kérdés, vajon a videótékák közönsége mellett nem lenne-e érdemes a multiplexek barátait is meginvitálni erre a furcsa, kavargó, de mindenképpen bátorságot, bizalmat sugárzó, nagyon érzelmes filmre? Ez a mozi a legszimpatikusabb tüntetés mindennemű agresszió ellen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3007