KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Disznó szerencse

Koltai Ágnes

 

A szocializmus jól fejlett, egészségesen rózsaszín disznaját, melyet szigorúan csak a közösség asztalán lehet feltálalni, Bacsó Péter A tanú című filmjében gusztáltuk meg. Dezső, a családtagként tisztelt, titokban babusgatott sertés a kulináris örömök és a rendfenntartó erők packázásának forrása volt. Mert lehet-e zamatosabb bármi is a feketén vágott állat kolbászánál és karajánál – azokban az időkben, amikor a begyűjtés és a padláslesöprés már-már virtus volt?

A buta szemű, ínycsiklandóan vastag combú, tekintélyes farú sertés nemcsak nálunk választotta a kollektivizálás helyett az illegalitást, veszélyeztetve ezzel az ínség elosztásának kényes egyensúlyát. Dezső, a húsfogyasztás és az új rend közötti szoros összefüggés élő-holt szimbóluma, a béke alászállásáról szóló bohózatok totemállata. Nélküle elképzelhetetlen a béke. Az eldugott malac és a megszálló hadsereg farkasétvágya ezúttal egy NDK-film témája, s lám, mit tesz a humor (még a kicsit bumfordi is); a szokásos DEFA-kedélytelenséget derű és önirónia váltja fel. Fergeteges szatíra nem kerekedett belőle, de meglepően őszinte és csipkelődős filmet láthatunk arról, hogy milyen keserves élete volt a süldő malacoknak a kettéosztott Németországban valamikor Berlin eleste és a Fal felhúzódzkodása közt. Fejvesztetten rohangáltak, nem beszélve korgó gyomrú gazdáikról és a még náluk is éhesebb begyűjtési biztosokról. Márpedig ekkora étvágy disznót győz!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5457