KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Silverado

Nagy Zsolt

 

Lawrence Kasdan kisebb-nagyobb eltéréssel A hét mesterlövész történetét fogalmazza újra, csak éppen mesterlövészeinek számát négyre csökkentette.

A Silveradót akár a műfaj enciklopédiájának is tekinthetjük, hiszen megtalálható benne mindaz, amitől igazán western a western: pisztolypárbaj, kocsmai verekedés, lovas üldözések – a gyönyörű paripákon amúgyis előszeretettel időzik John Bailey kamerája –, békés telepesek és kegyetlen rablók, korrupt seriff és természetesen a négy, többé-kevésbé rokonszenves, de egyaránt belevaló revolverhős, akiknek hol szétváló, hol összefonódó története adja a film meséjét. A film első felében (miközben megismerjük az egyes hősök előtörténetét és ezekből adódó motivációikat, illetve azt, hogy valamiért mindannyian Silveradóba tartanak) úti kalandjaikat követhetjük nyomon, laza epizódokból építkezik a cselekmény. A gonoszok, kétkedők és gyávák elhullanak, hőseink pedig megérkeznek a tetthelyre, ahol úgy látszik, sorsuk végleg szétválik. Ám a városban uralkodó állapotok – a gazdag, bérgyilkosokat alkalmazó farmer önkénye a békés polgárokkal szemben, a rovott múltú seriff tudtával – még egyszer utoljára csatasorba állítják hőseinket, együtt indulnak a város ellen. S miután ki-ki leszámolt saját személyes ellenségével is, helyreáll a rend, mindenki újra saját útjára indul. A messziről jött ember igazságot szolgáltat, majd lovára kap és eltűnik, hogy máshol – mondjuk egy következő filmben – újra felbukkanhasson. Ezt a klasszikus alapképletet használja Kasdan is filmjében, ha nem is úgy, mint például Sergio Leone, de jó tempóérzékkel, igényesen, nagy sztárok nélkül. A Silverado egy a sok közül, de a jobbak közül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/04 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5561