KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmkritika-pályázatunk eredménye

A szerkesztőség

 

Decemberben meghirdetett pályázatunk örvendetesen nagy érdeklődést keltett. 166 pályázó küldte be írásait – többen közülük hármat-négyet is –, így csaknem 350 pályamunka várt elbírálásra. Talán nem kell különösebben hangsúlyoznunk – főleg a pályázóknak nem –, hogy harminc sorban véleményt mondani egy filmről nem könnyebb, mint három (vagy tizenhárom) gépelt oldalon.

A beérkezett kritikák nagyobbik felének „átlagszínvonala” nemcsak elérte, talán meg is haladta a jó (jó közepes) mércét. Ezek mindegyike megpróbálta vagy egyetlen gondolati mag köré felépíteni az írást, vagy a film értékeinek felidézésével visszaidézni a látottakat. Sok érdekes kritika tulajdonképpen csak ürügynek tekintette a bírált filmet valamely általánosabb, közérdekűnek szánt gondolat kifejtéséhez vagy megpendítéséhez. A legjobbak – mintegy húsz-huszonöt pályázó – több-kevesebb sikerrel tudták szűkre szabott keretek között egyeztetni a konkrét film, bírálatát a tágabb, „kitekintő” jellegű gondolatokkal. A filmnyelvi jellegzetességek elemzésére

– talán érthetően, mégis hiányzóan – kevés kísérlet történt, s ezek is gyakran arányt tévesztettek, sok divatjelenségben igazi újat véltek felfedezni. Gyakran a napisajtóból, a filmkritikákból kölcsönzött sablonos, semmitmondó fordulatok erőtlenítették el a bírálatot. A kritikák nyelvi, stilisztikai színvonala elmaradt a gondolati igény mögött. Azokat az írásokat éreztük sikerültebbnek, melyeknek szerzői kevésbé követték a jól (valójában rosszul) bevált sablonokat, viszont mentesek tudtak maradni mindenféle keresett (gyakran idegen szavakkal zsúfolt, tudóskodó) fogalmazásmódtól. Azokat, melyekben tisztán, erőteljesen végigvitt eredeti gondolat és látásmód érződött.

A jó átlagszínvonalból is kiemelkedő húsz-huszonöt pályázó (pályamunka) sorrendjét viszont rendkívül nehéz volt eldönteni. Nehéz azért, mert ezek közt kiugró, egyértelműen kimagasló írás nincs, sokadszori olvasatukkor is csak azt lehetett megállapítani, hogy mind értékes, mind méltó a figyelemre, s köztük csupán hajszálnyi értékkülönbségek fedezhetők fel.

Mindezeket figyelembe véve az eredeti pályázati kiírást a szerkesztőség tagjaiból alakult zsűri (Létay Vera, Bikácsy Gergely, Zalán Vince, Zsugán István) úgy módosította, hogy az első díjon kívül két második és három harmadik díjat ad ki, s egy tucatnyi sikeres, értékes pályamű szerzőjét – akik, ismételjük, hajszálnyival maradtak le – dicséretben részesíti.

 

I. díjat nyert: Kövesdi Rózsa (Budapest)

II. díj: Zoltán Katalin (1126 Bp.)

Zsilka László (1066 Bp.)

III. díj: Deli Bálint Attila (Leányfalu)

Gáti Péter (1075 Bp.)

Lajta Gábor (1132 Bp.)

 

Értékes pályaműveikért dicséretben részesülnek: Dettre Erzsébet, Durst György, Domonkos László, Domokos Katalin, E. Peredi Ágnes, Farkas András, Hollós László, Jakubovits Anna, Mayer Tamás, Radnai József, Simándy Júlia, Soós Péter, Szana György, Tibor Eleonóra, Török Sarolta, Varga András, Varga Rudolf.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7508