KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kisasszonyok

Ambrus Judit

Ha sokat bosszankodtunk már azon, hogy soha egy film, amire kedvenc nagymamánkat, harminc éve csodált hitvesünket, Elek bácsit a harmadikról vagy Lujzi nénit, az oly rendes gyerekvigyázót el tudnánk vinni, akkor lám, itt a megoldás…

Nagypapa és Elek bácsi odalesznek a gyönyörű kisasszonyok láttán, Nagyi és Lujzi néni imádni fogják az aranyigazságokat, mint például azt, hogy a női gyengeség és a szapora ájulás a szobafogság következménye, aztán, hogy a női élet rejtelmeit örök titok övezi, melyet jobb nem bolygatni, valamint azt, hogy ha egy nő úgy érzi, értékei csak a külsejében rejteznek, el fogja hinni, hogy mása nincs is. Harminc éve csodált hitvesünk pedig csibészesen fog ránk kacsintani, mikor az „egy nőt tanítani olyan, akár egy nőstény macskát” mondat elhangzik, hiszen hányszor próbálta már elmagyarázni, hogy…

A film a XIX. századi amerikai írónő, Louisa May Alcott regényéből készült. Nem először filmesítették meg, az 1948-as változatban Elizabeth Taylor is játszott. Egy valóban nagyszerű családról szól, szülőkről, akik elhatározzák, hogy lányaikat függetlenségre nevelik, s arra, hogy ismerjék fel értékeiket, s tudjanak is élni velük. S szól a lányokról, akik végtelenül értékesek, érzékenyek és tudnak bánni szabadságukkal.

Jo, Meg, Beth és Amy története tényleg szép. Ha kölcsönözhetném a film egyik mondatát, miszerint „az írás aranyszabálya, hogy arról írjunk, amit nem ismerünk”, akkor azt mondanám, hogy az eredeti könyv valószínűleg igen finom és lélekemelő lehet. A könyv. A történet. A hősök által képviselt értékek. És persze a filmmel sincs igazán baj, ha csak az nem, hogy kissé avíttas, pont, mint Elek bácsi a harmadikról, vagy a harminc éve csodált hitves…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=891