KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/július
KRÓNIKA
• N. N.: Szerzőink figyelmébe A gép lelke
• Csantavéri Júlia: Giuseppe De Santis
HORROR
• Takács Ferenc: Százéves a halhatatlan Centenárium
• Stoker Bram: Drakula vendége
• Farkas Jenő: Iliescu kis Drakulája
• N. N.: Drakula-mozi
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Hrabali diszkont Mediawave 97
• Dárdai Zsuzsa: Golfpálya-felkelés Beszélgetés Alanis Obomsawinnal
• Schubert Gusztáv: Lassú tűzön Awara leves
• Báron György: A csíkos ügynök Leptinotarsa
• Csejdy András: Műfajunk: Kortárs giccs Beszélgetés Búzás Mihállyal és Szolnoki Józseffel

• Schubert Gusztáv: A Bastille falfirkái Roland Topor
• Bikácsy Gergely: Malackodás a budoárban Sade márki mozija
MAGYAR FILM
• Sós B. Péter: Önkorlátozás Nincs cenzúra
• Sós B. Péter: Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

• D. Tóth Béla: Miért nem tüntették ki a magyarok Korda Sándort?
• Kelecsényi László: Vágóerkölcsök Szinkronbűnök
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rá csaj még nem volt ilyen hatással Suttogás
• Nádori Péter: Ostoba barmok Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát
• Fábry Sándor: Mindenki másképp csinálja Káma Szútra
FILMZENE
• Fáy Miklós: A nemzeti érzületről
LÁTTUK MÉG
• Hideg János: Nyomul a banda
• Csejdy András: Az Angyal
• Tamás Amaryllis: A nyerő
• Ardai Zoltán: Az Árnyék-összeesküvés
• Vidovszky György: Gyilkos a házban
• Turcsányi Sándor: Légörvény
• Csordás Lajos: Nyerő páros
• Kosztolni Ildikó: Dzsungelből dzsungelbe
• Harmat György: Halálos terápia
INTERNET
• Nyírő András: Agymosakodás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Julie & Julia – Két nő egy recept

Tüske Zsuzsanna

Julie and Julia – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Nora Ephron. Kép: Stephen Goldblatt. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Meryl Streep (Julia Child), Amy Adams (Julie Powell), Stanley Tucci (Paul Child), Chris Messina (Eric Powell). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

Ha gasztro-románcról van szó, az ételek (vagy azok elkészítése) iránti rajongás, minden esetben a szerelem, a szenvedély generálójává és kifejezési eszközévé válik, legyen szó a Csokoládé bonbon- és nugátterápiától megmámorosodott kisvárosáról, a Terítéken a nő érzékien tálalt, vágykeltő főzőleckéiről, vagy az Ízlések és pofonok romantikába fulladó konyhai vetélkedéseiről.

A legújabb tématárs némileg rendhagyónak számít a többi között, mivel valós eseményekre, illetve azok alapján készült könyvre (Julie és Julia – Kalandjaim a konyhában) épül. A dupla idősíkon mozgó történet két központi figurája egy napjainkban élő titkárnő és egy 50-es évekbeli háziasszony, akik a konyhaművészetben találják meg az önmegvalósítást. Julie Powell egy nap rájön, ki kell törnie a hétköznapok frusztráló sikertelenségéből és megmutatni, a benne rejlő tehetséget: elhatározza, hogy elkészíti gyermekkori főzőidolja, Julia Child szakácskönyvének 524 receptjét 365 nap alatt, kalandjait pedig blogon keresztül osztja meg a nagyközönséggel. Ezzel párhuzamosan az 50-es évek Párizsában szintén önkereső folyamat zajlik, Julia Child-é, aki a legkifinomultabb főzési fortélyok elsajátításától egészen egy saját receptkötet kiadásáig jut el, amelynek missziója megismertetni Amerikával a francia konyha ínyencségeit.

Minthogy mindkét szál hősének házassága az égben köttetett, a románcfelelősként ismert rendező és forgatókönyvíró, Nora Ephron pedig szándékosan hanyagolta a szerelmi vonalak cifrázását, az étel és a főzés ezúttal elsősorban a karrierépítés eszközévé válik, így izgalomnak megmarad a tetszhalott homárral való viaskodás és a Boeuf Bourignon elkészítése körüli viszontagságok. A Julie és Julia esetében a kiadós ízorgia is csak a külcsín tartozéka – szenvedély és konfliktusok tekintetében Ephron filmje leginkább egy békebeli teadélután izgalmaival vetélkedik.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9975