KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/augusztus
KRÓNIKA
• Báron György: Bo Widerberg 1930–1997
• Schubert Gusztáv: Mitchum és Stewart

• Schubert Gusztáv: A démon fényképészei Privát Magyarország
• Varga Balázs: Élet-kép-regény Beszélgetés Forgács Péterrel
• Balassa Péter: Mintha és Az Gogol, Jeles és a hajléktalanok
• Jeles András: Méz és olaj
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A pálmaligeten át Cannes ’97
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes '97
• N. N.: Cannes Arany Pálmái
• N. N.: Magyar filmek díjai Cannes

• Kömlődi Ferenc: Sóhajok, könnyek, sötétség Dario Argento poklai
• Tanner Gábor: Mondd, hogy félsz A spanyol thriller
• Csejdy András: Egy szónak is száz a vége Intim részek
• Hahner Péter: Egy bűnbak védelmében Nixon
KÍNA
• Vágvölgyi B. András: Hongkongi nouvelle vague Wong Kar-wai
• Wostry Ferenc: Egymilliárd néző Tsui Hark
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Holdbéli Gaspard A nyár meséje
• Turcsányi Sándor: (V)érzés Féktelen Minnesota
FILMZENE
• Fáy Miklós: Morricone és fia
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Extrémek
• Báron György: Fourbi
• Hungler Tímea: Meglesni és megszeretni
• Hirsch Tibor: Con Air – A fegyencjárat
• Takács Ferenc: Relic – Bestia
• Tamás Amaryllis: Anakonda
• Ardai Zoltán: Utánunk a tűzözön

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hálózat csapdájában

Schubert Gusztáv

A hálózat csapdájában ökomenikus thriller, együtt izgulhatja végig kompjuterőrült és tollhoz, papírhoz szokott ómódi absztinens. Mert hiszen ebben a filmben a számítógép – helyesen, csak épp egy kissé iskolásan – annak látszik, ami: egyszerre áldás és átok, attól függően, ki ül a terminálnál. Egy rejtjelezésre szakosodott szoftver-specialista (Sandra Bullock) sötét titkok birtokába jut, kezébe kerül a „pretoriánus” összeesküvők adatbázisa. Megindul a hajtóvadászat az elveszett floppyért és a lányért. A rémüldözés szokvány fordulatain túl két motívum érdemel figyelmet: a lány személyi adatait ellenségei kitörlik a számítógépes nyilvántartásból, és egy körözött prosti priuszával helyettesítik. Ha nem sikerül visszaszereznie valódi énjét, menthetetlenül elveszett. Benne lenni a kompjuterben: az információ társadalmában élet-halál kérdés. Még az összeesküvők számára is. Ez a másik új mozzanat: a hatalmi ármánykodásban többé nem méreg vagy bomba az igazi fegyver, hanem a számítógép; a kormányhivatalok, bankok adatbázisainak manipulálásával kis híján hatalomra jut a rendpárti árnyékszervezet.

Volna hát izgalom bőven, de valahogy mégsem érint. A kompjuterizált világfaluból nekünk egyelőre csak az alvég jutott. A számítógép a mi kis világfalunkban egyelőre nem rendpárti összeesküvéssel fenyeget, hanem még nagyobb slamperájjal. A bank IBM-je nem találja a számlámra utalt pénzeket, még szerencse, hogy előkerül valahonnan egy mindentudó szamárfüles spirálfüzet. Másutt számlát ad a gép arról, amit be sem fizettem. És így tovább, mindenkinek megvan a maga egypercese. Szóval a washingtoni kompjuter-horror felőlünk nézve komédia. Nem félünk a vírustól, nem bánt az, csak megkóstol. Egyelőre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1004