KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/augusztus
KRÓNIKA
• Báron György: Bo Widerberg 1930–1997
• Schubert Gusztáv: Mitchum és Stewart

• Schubert Gusztáv: A démon fényképészei Privát Magyarország
• Varga Balázs: Élet-kép-regény Beszélgetés Forgács Péterrel
• Balassa Péter: Mintha és Az Gogol, Jeles és a hajléktalanok
• Jeles András: Méz és olaj
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A pálmaligeten át Cannes ’97
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes '97
• N. N.: Cannes Arany Pálmái
• N. N.: Magyar filmek díjai Cannes

• Kömlődi Ferenc: Sóhajok, könnyek, sötétség Dario Argento poklai
• Tanner Gábor: Mondd, hogy félsz A spanyol thriller
• Csejdy András: Egy szónak is száz a vége Intim részek
• Hahner Péter: Egy bűnbak védelmében Nixon
KÍNA
• Vágvölgyi B. András: Hongkongi nouvelle vague Wong Kar-wai
• Wostry Ferenc: Egymilliárd néző Tsui Hark
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Holdbéli Gaspard A nyár meséje
• Turcsányi Sándor: (V)érzés Féktelen Minnesota
FILMZENE
• Fáy Miklós: Morricone és fia
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Extrémek
• Báron György: Fourbi
• Hungler Tímea: Meglesni és megszeretni
• Hirsch Tibor: Con Air – A fegyencjárat
• Takács Ferenc: Relic – Bestia
• Tamás Amaryllis: Anakonda
• Ardai Zoltán: Utánunk a tűzözön

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Asszonyok kútja

Barkóczi Janka

La source des femmes – belga-olasz-francia, 2011. Rendezte: Radu Mihăileanu. Írta: Alain-Michel Blanc, Radu Mihăileanu. Kép: Glynn Speeckaert. Zene: Armand Amar. Szereplők: Hafsia Herzi (Loubna Esmeralda), Hiam Abbass (Fatima), Leila Bekhti (Leila), Saleh Bakri (Sami). Gyártó: Canal+ / CinéCinéma. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 135 perc.

Az Atlasz-hegység vadregényes völgyeinek egyikében szerényen bújik meg a kis arab falu. Ez az a hely, ahol valóban nem csak puszta frázis, ha azt mondják, megállt az idő. Hogy térerő csak a vályogház udvarának mértani közepén fogható és az esti vacsorát kizárólag a homlokra erősített bányászlámpa fényénél lehet elkölteni, még elviselhető lenne, de hogy az ivóvizet is kilométerekről kell hordani, az már több a soknál. Mivel pedig a mosás-főzés-takarítás, azaz a vízigényes tevékenységek jelentősebbik hányada a háztartás nemes feladatköréhez tartozik, a víz szállítása értelemszerűen a közösség asszonyaira marad. Nem csodálkozhatunk hát azon, ha az évszázadok óta vödröket cipelő nőknél egy ponton elszakad a cérna, és férjeiktől a modern igényeket kielégítő vízvezeték haladéktalan megépítését követelik. Egyszerű kívánságuk azonban a patriarchális hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó település férfi lakossága körében vad felháborodást kelt, így a meggyőzés egyéb eszközeihez kénytelenek folyamodni: egy merész ötlettől vezérelve „szerelmi-sztrájkba” kezdenek, azaz a kérdés megoldásáig kerek-perec kiutasítják hitveseiket az ágyukból.

A Franciaországban élő Radu Mihaileanu könnyed meséjének legnagyobb értéke, hogy már-már valamiféle észak-afrikai néprajzi tanulmánynak is beillik. Tradicionális viseletek, népdalok, bennszülött szokások lelkes bemutatása teszi színesebbé az amúgy meglehetősen lapos történetet. A szép tájon kívül pedig talán a filmben felvonultatott neves női színésznők sora kárpótol leginkább a szemérmetlen gyarmatosító nézőpontért, hiszen Hiam Abbasstól Leïla Bekhtiig felvonul itt az arab származású művésznők színe és virága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11263