KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/augusztus
KRÓNIKA
• Báron György: Bo Widerberg 1930–1997
• Schubert Gusztáv: Mitchum és Stewart

• Schubert Gusztáv: A démon fényképészei Privát Magyarország
• Varga Balázs: Élet-kép-regény Beszélgetés Forgács Péterrel
• Balassa Péter: Mintha és Az Gogol, Jeles és a hajléktalanok
• Jeles András: Méz és olaj
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A pálmaligeten át Cannes ’97
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes '97
• N. N.: Cannes Arany Pálmái
• N. N.: Magyar filmek díjai Cannes

• Kömlődi Ferenc: Sóhajok, könnyek, sötétség Dario Argento poklai
• Tanner Gábor: Mondd, hogy félsz A spanyol thriller
• Csejdy András: Egy szónak is száz a vége Intim részek
• Hahner Péter: Egy bűnbak védelmében Nixon
KÍNA
• Vágvölgyi B. András: Hongkongi nouvelle vague Wong Kar-wai
• Wostry Ferenc: Egymilliárd néző Tsui Hark
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Holdbéli Gaspard A nyár meséje
• Turcsányi Sándor: (V)érzés Féktelen Minnesota
FILMZENE
• Fáy Miklós: Morricone és fia
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Extrémek
• Báron György: Fourbi
• Hungler Tímea: Meglesni és megszeretni
• Hirsch Tibor: Con Air – A fegyencjárat
• Takács Ferenc: Relic – Bestia
• Tamás Amaryllis: Anakonda
• Ardai Zoltán: Utánunk a tűzözön

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A túlélő

Kovács Marcell

Lone Survivoramerikai, 2013. Rendezte: Peter Berg. Írta: Marcus Luttrell és Patrick Robinson dokumentumregénye alapján Peter Berg. Kép: Tobias Schliessler. Zene: Explosions in the Sky és Steve Jablonsky. Szereplők: Mark Wahlberg (Marcus), Taylor Kitsch (Michael), Emile Hirsch (Danny), Ben Foster (Matt), Yousuf Azami (Shah). Gyártó: Emmett/Furla Films / Film 44 / Herrick / Envision / Spikings / Weed Road / Closest to the Hole / Hollywood Studios. Forgalmazó: Cinetel. Szinkronizált. 121 perc.

Sohasem értettem a háborúellenes film fogalmát. Nem a háborúból gúnyt űző szatírákra és paródiákra gondolok, ott többnyire átjön számomra az üzenet. A harctéri drámákkal van problémám. Nem világos, miként tudná tagadni a háború ordas eszméjét egy mozi, amelyben bálványozott filmsztárok dögös military cuccokban kattogtatják a sorozatvetőt. Hiába hangsúlyozzák az alkotók, hogy az értelmetlenül kioltott életekért emelnek szót, én csak a szitává lyuggatott főhőst látom földre rogyni, aki e pillanatban olyannyira felmagasztosul a szememben, hogy szinte angyali fényben ragyog. Másra sem vágyok ekkor, mint hogy magam is a harctéren kivérezve üdvözülhessek. És ha ezt A túlélő szirupos instrumentális rockzenéje kíséretében tehetném, mint Peter Berg filmjében, arról már álmodni sem merek. Berg tisztességes iparos, nem etet pacifista maszlaggal: A túlélő szégyentelen propagandafilm a keményen küzdő amerikai katonákról, akik az életük árán is megvédelmezik a szegény kecskepásztorokat a világ túlsó végén. A megtörtént eseményeken alapuló, ám azokat a hollywoodi fantáziavilághoz igazító történetben négy jobb sorsa érdemes tengerészgyalogost dobnak le az afganisztáni hegyekben egy veszedelmes tálib hadúr kiiktatására, ám az akció kudarcot vall. A királyságot is jegyző Berg nem kezdő a Közel-Keleten, és roppant hatásosan tálalja a tálib túlerő ellen tehetetlen amerikaiak kilátástalan küzdelmét. A film elején a fennkölten fényképezett helikopterraj A sólyom végveszélyben nagyvárosi öldöklésének látványorgiáját idézi. Ridley Scott szintén megtörtént eseményekre hivatkozó, és nem kevésbé támadható mondanivalójú filmjének vidéki rokona A túlélő. Brutális akciójelenetei éppolyan bravúrosak, ám az igazi főszereplő itt a négy kommandós elgyötört arca. A filmidő előrehaladtával egyre több a véres sebhely, a felhasadt szemöldök, a roncsolt fül, a pingponglabda méretűre dagadt szemhéj. Megannyi szépségjegy a halálba tartó férfiarcokon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11643