KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/augusztus
KRÓNIKA
• Báron György: Bo Widerberg 1930–1997
• Schubert Gusztáv: Mitchum és Stewart

• Schubert Gusztáv: A démon fényképészei Privát Magyarország
• Varga Balázs: Élet-kép-regény Beszélgetés Forgács Péterrel
• Balassa Péter: Mintha és Az Gogol, Jeles és a hajléktalanok
• Jeles András: Méz és olaj
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A pálmaligeten át Cannes ’97
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes '97
• N. N.: Cannes Arany Pálmái
• N. N.: Magyar filmek díjai Cannes

• Kömlődi Ferenc: Sóhajok, könnyek, sötétség Dario Argento poklai
• Tanner Gábor: Mondd, hogy félsz A spanyol thriller
• Csejdy András: Egy szónak is száz a vége Intim részek
• Hahner Péter: Egy bűnbak védelmében Nixon
KÍNA
• Vágvölgyi B. András: Hongkongi nouvelle vague Wong Kar-wai
• Wostry Ferenc: Egymilliárd néző Tsui Hark
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Holdbéli Gaspard A nyár meséje
• Turcsányi Sándor: (V)érzés Féktelen Minnesota
FILMZENE
• Fáy Miklós: Morricone és fia
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Extrémek
• Báron György: Fourbi
• Hungler Tímea: Meglesni és megszeretni
• Hirsch Tibor: Con Air – A fegyencjárat
• Takács Ferenc: Relic – Bestia
• Tamás Amaryllis: Anakonda
• Ardai Zoltán: Utánunk a tűzözön

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fogd a nőt és fuss!

Sneé Péter

 

Vajon hány éves Kim Basinger? – lett légyen bármennyire illetlen a kérdés, mégsem mellőzhető, az ifjú bárénekesnőt alakító világsztár közelképei oly megrázóak. Fölfoghatatlan ugyanis, miként kaphatna lángra tőle egy lányoktól körüludvarolt s igencsak elkötelezett fogpasztagyáros, ha nem vonzza éppen a hervadó szépségek dekadens bája. Mert könyörtelen ám az éles fény: szivacsos, elhasznált bőrt mutat a vastag festék alatt és öregesen megereszkedett idomokat Marilyn Monroe ruháiban.

Régen találkozhattunk már ennyire korhű másolatával a papa – akarom mondani – a nagypapa mozijának. Keretes történet gyönyörködtet, és terv szerint, sorban pukkannak a vénecske poénok is. Pihentetőül a narrátor aforizmákkal traktál. Vesztünkre Neil Simon ismétléses formát talált, aminek dramaturgiai terheit nem cipeli végig. A színházi nagyiparos szuflája is kifogy néha! Ilyenkor ernyedten hagyja, boldoguljanak a játékosok, ahogy tudnak, tetszésük szerint érvényesítvén varázsukat. Írói segédlet nélkül persze kissé nehéz rozsdaálló szexidolként, illetve örökös snájdig szépfiúként az élet mélységei fölött egyensúlyozni.

Nagy veszély azért nem fenyeget! Valamennyien jómódúak, gondtalanok és karriert csinálnak. (Ki fentről kezdte, idővel az is leküzdi magát.) Boldog vég, nagytotál. Egy csöppet sem eredeti színdarab szórakoztatja a nagyérdeműt megint.

Mit gondolnak, hány éves a film?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4184