KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/augusztus
KRÓNIKA
• Báron György: Bo Widerberg 1930–1997
• Schubert Gusztáv: Mitchum és Stewart

• Schubert Gusztáv: A démon fényképészei Privát Magyarország
• Varga Balázs: Élet-kép-regény Beszélgetés Forgács Péterrel
• Balassa Péter: Mintha és Az Gogol, Jeles és a hajléktalanok
• Jeles András: Méz és olaj
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A pálmaligeten át Cannes ’97
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes '97
• N. N.: Cannes Arany Pálmái
• N. N.: Magyar filmek díjai Cannes

• Kömlődi Ferenc: Sóhajok, könnyek, sötétség Dario Argento poklai
• Tanner Gábor: Mondd, hogy félsz A spanyol thriller
• Csejdy András: Egy szónak is száz a vége Intim részek
• Hahner Péter: Egy bűnbak védelmében Nixon
KÍNA
• Vágvölgyi B. András: Hongkongi nouvelle vague Wong Kar-wai
• Wostry Ferenc: Egymilliárd néző Tsui Hark
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Holdbéli Gaspard A nyár meséje
• Turcsányi Sándor: (V)érzés Féktelen Minnesota
FILMZENE
• Fáy Miklós: Morricone és fia
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Extrémek
• Báron György: Fourbi
• Hungler Tímea: Meglesni és megszeretni
• Hirsch Tibor: Con Air – A fegyencjárat
• Takács Ferenc: Relic – Bestia
• Tamás Amaryllis: Anakonda
• Ardai Zoltán: Utánunk a tűzözön

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis postáslány

Veress József

A honvédő háború idején sok gyerek vált hirtelen felnőtté – megbízatások és kötelességek súlyos terheit cipelve a vállán. A kis postáslány, Ljubasa egyike a koraérett tizenéveseknek. Apja a fronton teljesít szolgálatot, anyja meghalt, a csonka családban azonban szülők nélkül is „rend” uralkodik: a komoly leányka lelkiismeretesen gondoskodik három öccséről. A kettős státusz nem töri meg Ljubasát: otthon és munkájában egyaránt helytáll. Közben érzelmi megpróbáltatások érik. Mikor elbúcsúzunk tőle, nagyon örül, mivel – másokkal együtt – sebesült édesapját köszöntheti.

Alekszandr Muratov a film meglehetősen sovány cselekményét jellem- és korrajzzal igyekezett feldúsítani. Előbbi sikerült, utóbbi nem. Ljubasa figurája élettel teli, cselekvéseinek indítékait, gondolkodásának fejlődését – azt is írhatnánk: csöndes hőstette mozgatórugóit – részletesen megismerjük. (Léna Holodova hitelesen játssza el a köznapi áldozat megpróbáltatásait, pedig néhány mozzanat sablonos, vagy legalábbis ismerős, korábban látott alkotásokból.) A környező világ – a háborútól szenvedő falu – ábrázolásában, sajnos, klisék sorakoznak egymás mellett. A kis postáslány képsoraiban egy kis izgalom után egy kis érzelem következik, a pozitív életvitelt a negatív ellenpontozza, a rendezőnek felváltva van „egy rossz” és „egy jó híre”.

A kis postáslány története minden bizonnyal igaz. Művészileg viszont nem eléggé hatásos, mert gúzsba kötik a konvenciók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7629