KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/szeptember
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: William S. Burroughs 1914–1991

• Csejdy András: Nincs pardon Marco Ferreri
• N. N.: Marco Ferreri
• Ardai Zoltán: Latin-európai psycho Ismét a Dillingerről
• Fekete Ibolya: Egy bizonyos idegállapot Délkelet-európai filmhét
• Makai József: Turbópartizánok A szép falvak szépen égnek
• Bori Erzsébet: Birodalmi lépegetők Új orosz filmek
• Horváth Antal Balázs: A magány mozaikképei Atom Egoyan
• N. N.: Atom Egoyan
• Kömlődi Ferenc: Virtuális szeretők Exotica
• Upor László: Toll a füledbe Orton, a botrányos életű zseni
KRITIKA
• Molnár Gál Péter: Woody Allen barna pulóverben Hatalmas Aphrodite
• Fáy Miklós: A klarinétos Woody-zene
• Bóna László: Az eltűnt idő lábnyomában Elveszett világok
• Asbóth Emil: A testrabló Kockázatos játék
• Hirsch Tibor: Vakvágányon Retúr
• Turcsányi Sándor: Reservoir Girls Fülledtség
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Cigányok ideje
• Bori Erzsébet: Batman és Robin
• Turcsányi Sándor: Kolja
• Ardai Zoltán: A selyem sikolya
• Kovács Kristóf: Sötét zsaruk
• Tamás Amaryllis: Nekem 8
• Harmat György: Féktelenül 2.
• Speier Dávid: Menekülés Los Angelesből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Itt van Eldorado

Simó György

Hagyjunk fel az illúziókkal: Montrealban éppen olyan az alternatívok élete, mint nálunk Pesten. A Tilos az Á-hoz hasonló hely ugyan több van arrafelé – pontosabban: ott van ilyen hely –, az exhibicionista rádiós MC drága cabriolet-en járja az éjszakát, sűrűbb az élet, olcsóbb a kokain és az ember könnyebben él meg egy éjszakai pultos állásból... de ezzel lényegében vége is a különbségeknek. A vécében keserűségből született kefélésből ott is nem akart, de megtartott gyerek lesz, együttlakásból ott is haraggal válnak el, csúnyácska lányoknak segít a pszichiáter, a nagyváros dzsungel, a gyengék elhullanak, de igazi drámák már nincsenek, a bajok sunyinak és értelmetlennek látszanak. A magány, a magány... az feneketlen ott is.

Ritkán adódik olyan nyár, hogy a végtelenül infantilis amerikai kánikula-mozik mellé valami más is becsúszik. Ez a kanadai film ilyen. Komplett kis gyűjtemény van benne tipikus nagyvárosi huszonévesekből: általában szépek és érdekesek, teszik a dolgukat ebben a mondottan intenzív világban, s emellett buktatókon keresztül vezet életük útja. A bajok persze nehezen érthetők, többnyire a vétleneket sújtják, inkább a dolgok természetében gyökereznek, és a film közepén kezdenek megjelenni. Szorgos munkájuk sikeresen cseszi el hőseink tinglitangli életét, a végén nincsenek szájbarágós megoldások, maximum egy pici esély. Reális, pátosz nélküli, bár kiszámítható és kicsit unalmas munka, igazi csemege.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=117