KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/szeptember
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: William S. Burroughs 1914–1991

• Csejdy András: Nincs pardon Marco Ferreri
• N. N.: Marco Ferreri
• Ardai Zoltán: Latin-európai psycho Ismét a Dillingerről
• Fekete Ibolya: Egy bizonyos idegállapot Délkelet-európai filmhét
• Makai József: Turbópartizánok A szép falvak szépen égnek
• Bori Erzsébet: Birodalmi lépegetők Új orosz filmek
• Horváth Antal Balázs: A magány mozaikképei Atom Egoyan
• N. N.: Atom Egoyan
• Kömlődi Ferenc: Virtuális szeretők Exotica
• Upor László: Toll a füledbe Orton, a botrányos életű zseni
KRITIKA
• Molnár Gál Péter: Woody Allen barna pulóverben Hatalmas Aphrodite
• Fáy Miklós: A klarinétos Woody-zene
• Bóna László: Az eltűnt idő lábnyomában Elveszett világok
• Asbóth Emil: A testrabló Kockázatos játék
• Hirsch Tibor: Vakvágányon Retúr
• Turcsányi Sándor: Reservoir Girls Fülledtség
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Cigányok ideje
• Bori Erzsébet: Batman és Robin
• Turcsányi Sándor: Kolja
• Ardai Zoltán: A selyem sikolya
• Kovács Kristóf: Sötét zsaruk
• Tamás Amaryllis: Nekem 8
• Harmat György: Féktelenül 2.
• Speier Dávid: Menekülés Los Angelesből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelmeim

Ambrus Katalin

 

Steno, a népszerű Piedone-filmek rendezője, most két „különös házasság” vidám történetét vitte filmvászonra.

Mit tegyen a feleség, ha szerelme túl sok elfoglalt házastársának? A vígjátéki válasz: menjen férjhez még egy férfihez. Annalisa, a jószándékú asszony még ezt az „áldozatot” is vállalja, s úgy tetszik, a bigámia ideális módszer a házi boldogsághoz. A bonyodalom természetesen elkerülhetetlen: az eddig gyermektelen asszonyról kiderül, hogy anyai örömök elé néz. Megkezdődik a kétségbeesett apakeresés, mely a történet folytatása érdekében reménytelen. A hősnő teendője tehát, hogy férjeit – eltitkolva a valódi indokot – megismertesse és megkedveltesse egymással. Ez olyan kiválóan sikerül, hogy – újabb bonyodalomként – a hűségesnek vélt férjek ugyanazzal a „hölggyel” csalják meg a „szolid” hitvest, aki megbántott szerelmeiben elhagyja csapodár férjeit. Persze a dolgok, ahogyan egy komédiához illendő, rendeződnek: Annalisa ikreivel mindkét férjét apaszerephez juttatja.

Habkönnyű vígjáték sok helyzetkomikummal, s bár a mulatságos szituációk egy része már máshonnan is ismerős, Monica Vitti temperamentumos alakítása az „ártatlanszemű” bigamista hősnő szerepében kétségkívül igen szórakoztató.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7369